Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban

pozsonyi gyógyszerjegyzék Wrbinka (szlovák) adatára is, a Balkánon, például Bulgáriában, a vasfű mindmáig ismert és általánosan használt gyógynövény, gyógyszer-alapanyag. Az 1947-ben második kiadásban kiadott bolgár gyógyszerkönyv, miután felsorolja neveit (bolgár: verbinka, verbina, verbika; német: Echtes Eisenkraut; francia: herbe de verveine; olasz: verbena; orosz: zseleznai) arról írt, hogy nyáron, július-szeptemberben virágzik, hogy gyűjteni virágzása idején kell, hogy keserű anyagokat tartalmaz, nyákokat, glükozidákat, verbenalin glukozidot, hogy fanyar, keserű íze van, hogy illata nincs. Hatása: lázellenes, általános erősítő, frissítő. Felhasználása: Leveléből tinktúra készítendő (1:5). Ebből 3-6 csepp köhögésnél, hülésnél, kimerültségnél, általános és ideggyengeségnél, depressziónál, elesettségnél, anémiánál, sápadtságnál, pubertáskori, hipofízis zavaroknál, havi vérzés hiányában, menstruációs kimerültségkor, vizenyőnél, ödémán, hólyaggyulladásnál, vérvizelésnél adandó. A könyv receptmintákat is közöl.

20 A bolgárok a ma is használatos népi gyógyszerek közt számon tartják, gyűjtését és házi használatát ajánlják.

21 Az, hogy a Balkánon, közelebbről Bulgáriában a vasfű, mint gyógyszer, illetve mint gyógyszeralapanyag, illetve népi gyógyszer, gyógynövény jobban fennmaradt, mint nálunk, arra is mutat, hogy a vasfű a mediterraneumból terjedt el, a klaszszikus kultúrákban ismerték fel gyógyító erejét. Ott kötődött hozzá több hiedelem, szokás; vált szent növénnyé. A füvek ismerete és használata a hazánkat is magában foglaló területen, az Elő-Azsiában, a Krímben, a Balkánon, Közép-Európában és a chatelperroni kultúrát követően a Franciaországban jelentkező aurignaci kultúrában alakulhatott ki.

22 Iliászban már fejlett füvestudományról, gyógyfüves kezelésről értesülünk.

23 A görög mithológia nagy tiszteletben tartotta a ligete20 Dr. Pcnco IKONCOV-Dr. Petár HIKOLOV-Dr. Asznarih BOICIOV: Lecebni Rasztenla. Szófia. 1947. 446. Itt köszönöm meg Rctskó Telbizov nyugalmazott sumeni (Bulgária) főgyógyszerész adatait, segítségét. 21 lean ISZAIV-Ilia LANZSEV-Leo NESEV: Bilkite v. Balcarija i szpolz vaneto. II. Szófia. 1977. 97-98. 22 V. Childe GORDON (ford.: SZUHAY-HAVAS Ervin): A civilizáció bölcsője. Budapest, 1959. 33. 23 „...Feleségül néki első lányát adta, / Szőke Agamédát, a ki mindenféle / Füvet-irat ismer, tud is bánni béle." (Iliász. Fordította: Baksay Sándor. XI. ének.) és a sötét vért / mosta ki langy vízzel, keserű gyökeret helyezett rá, / enyület osztót, mit szérdörzsöl kézzel: a kínját / így szüntette: a seb hegesült, vérzése elállott." (Iliász. Fordította: Devecseri Gábor. XV. ének. 845-848.)