Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

sőrenden a chod lakóház belsejében mutatja be a bútorokat, egyéb berendezési tárgyakat, háztartási eszközöket, ruhákat, lakásdíszítő tárgyakat. A hagyaték ilyetén bemutatása rendkívül zsúfoltnak hat, mint ahogy az is volt a valóságban is. A zsúfoltság hatását fokozza a kiállított anyag rendkívül színes volta (sok kerámia, üvegfestmények, festett bútorok, kendők, szalagok, pingált falak stb.). Az enteriőrszerű kiállításrész mellett a múzeum időszaki kiállítások sorozatával is igyekszik a rendkívül gazdag chod népművészeti, általában véve néprajzi anyagát bemutatni.

29 A két domazlicei múzeum a maga sajátos eszközeivel ugyancsak nagyban hozzájárult a chod hagyományok tiszteletéhez, újjáélesztéséhez.

30 Öszszegezve az eddig elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a chodok társadalmát ma is erősen összetartja a közösségi tudat, a múlt ismerete és tisztelete, a hagyományok őrzésének és továbbadásának töretlen szándéka. A chodokat mint azonos indítású közép-európai őmépet, népcsoportot ugyanazok a jellembeli, viselkedésbeli, életmódbeli sajátságok, magatartásformák jellemzik, amik a magyar hajdúkat is: élénk történelmi tudat, ebből következően sajátos önérzet, nemzeti öntudat, benne a hagyományok, különösen a joghagyományok ismerete és tisztelete, a feltétlen igazságkeresés, az igazság képviseletének vállalása és vágya.

31 A chodok ugyanúgy, mint a hajdúk, szeretnek jogi kategóriákban gondolkodni, a birtokviszonyok alakulását évszázadokra visszamenőleg ismerik és emlegetik. Ennek megfelelően helyismeretük is rendkívül fejlett. Alaposan ismerik Chodsko minden zegét-zugát, helyismeretük szépen tükröződik gazdag helynévanyagukban. A chodság szervesen illeszkedik a közép-európai őrnépek sorába. Történetük, fejlődésük a sok kudarc, a kiváltságok elvesztése ellenére is a legépebben megmaradt őrnépcsoporttá formálta őket, afféle modellé, melyen összevetéssel, történeti és néprajzi elemzéssel a többi, kevésbé teljes őrnépcsoport története, néprajza, életmódbeli sajátossága is tanulmányozható. 29 Iva KUMPEROVÁ: Chodskych strak. (Z Chodského hradu, 1980) 45-37-45. 30 Jiri SPÉT: Muzea ve vyvoji spolecnosti a národni kultury. (Hely és év n.) 80-120. 31 DANKÓ Imre: A hajdúetnikum kérdéséhez. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. Debrecen, 1960. 77-82.