Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

ségében ma már hiába keresnénk azt a szines viseletet például, ami annyi­ra jellemzője volt a chodságnak. Érdekes azonban, hogy még ez a viselet sem tünt el teljesen, még napjainkban is előfordul, hogy vasárnaponként, más ünnepeken, különösen pedig családi alkalmakkor, például lakodal­makkor, főleg a nők, felöltik rendkívül színes, gazdagon díszített, drága, hagyományos ruháikat. A chodok ma is szeretik és nagyra becsülik a gyö­nyörű tájban elvesző falvaikat, városkáikat. Büszkén vallják magukat chodnak; nagy patrióták. Ma is beszélik sajátos dialektusukat, amit az jel­lemez, hogy egy középkori cseh nyelv népi archaikus vonásait őrzi. Isme­rik és élik szokásaikat, amelyek legtöbbje a chod történelemhez kapcso­lódik. Ismerik és továbbadják a történeti mondák irányába kiszélesedő folklórjukat. Gyönyörködnek népművészetük (kerámia, fafaragás, népi ze­neszerszámok, például dudakészítés, népdalok, népmesék, népzene, tán­cok) sokoldalú világában. A nők hagyományos viselete gazdagon ráncolt szoknyából, csipkés gyolcs­blúzból, széles, színesen szőtt szalagdíszítésekből állt. A férfiak viselete sa­játosabb volt, mert őrszolgálataikkal szoros kapcsolatban alakult ki: széles karimájú fekete kalap, kezükben az elmaradhatatlan csákány, hosszú, lefelé bővülő posztókabát. A chod népéletnek ma is fontos része a zene, az ének, különösen pedig a dudamuzsika. Ennek említésénél ki kell térnünk arra, hogy régen a duda sípja csak szilvafából, a kürt pedig csak a magyar szürke ökör szarvából készülhetett. Asszonyaik gyönyörűen hímeznek, a csipkeverést is régóta gyakorolják. Igen elterjedt köztük az üvegfestés (szentképek) is. Ezt a színes népéletet, ennek minden lehetséges tárgyi és szellemi anyagát gyűjtötte össze a chod nép nagyszerű, hagyománytisz­telő fia, a domazlicei Jindrich Jindrich (1876-1967) zeneszerző. Jindrich a chod népzenétől ösztönözve vált korunk egyik jelentős cseh zeneszer­zőjévé és néprajzi gyűjtőjévé. 26 Domazlicében ma két múzeum működik. A chod várban elhelyezett Chod Múzeumról - ami régészeti, történeti, helytörténeti anyaggal rendelkezik - már szóltunk. 27 A másik múzeum Jindrich Jindrich zeneszerző néprajzi, népművészeti anyagát tárja a láto­gatók elé, ez a chod népcsoport etnográfiai gyűjteménye. 28 Kiállítása el­26 Jindrich JINDRICH: Chodsky zpevnik. I—VIII. H. és év n. Chodskói énekeskönyv. 27 Vladimir BAIER: Rozvoj muzejnietvi na Domazlicku. (Z Chodského hradu. 1980) 1-6. A Jindrich Jindrich-múzeum 1972-ben nyílt meg. 28 Jiri HANA: Rozhrani dejin. (Z Chodského hradu, 1979) 1-5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom