Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

Katonai gondok – családi örömök

Az örömhírt még aznap tudatja szüleivel is, másnap pedig - az örömkönynyek mellett - azért a pap is megkereszteli a csecsemőt. Mivel a gyermek oly gyönge volt, hogy apja - mint írja - először azt hitte, halva született, hiszen Júlia igen hosszasan vajúdott, már másnap Lázár Miklós káplán megkeresztelte a közeli Szent Anna plébánián. Bizonyára Júlia vallásos szülei kívánsága volt, hogy a gyerek katolikus legyen. Evangélikus lelkész ekkor nem is volt Debrecenben. Fél év múlva Petőfi így vall erről fia életrajzában:

71 Reám és feleségemre nézve maradt volna, mint született, becsületes pogány embernek; de ipam és napám kedvéért, kik igen buzgó keresztények, meg kellett kereszteltetnem. Gondoltam tehát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán. A keresztszülők, Arany János és felesége nem voltak jelen a keresztelés szertartásán, hiszen néhány napja mentek haza Debrecenből Szalontára. Petőfi apai büszkeséggel örökíti meg egynapos gyermeke arcvonásait ismert rajzával. Petőfi Zoltán egynapos korában Keresztelési anyakönyvi bejegyzés 71 P. S.: Zoltán fiam életrajza héthónapos koráig. P.S. prózai müvei 533-535.