Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Krisztus képei

férfit ábrázol, leírva a nevét ("Cecilio Pignatelli, aki után festettem"). A Krisztus fejet Dominique Spagagnáról és Cesare Leonardiról festette, a lovon ülő "arab" modelljei Leon Francoi, az álló zsidóé Nicolo Demario volt. Modelljei olaszok és kivándorlásra váró lengyel, orosz zsidók voltak, akikkel Párizs külvárosában találkozott. Az első festett tanulmány a Megdöbbenve farizeus alakja 1882. január 25-én született, ezt követte még tizenöt tanulmány, vázlat. 1882-ben festette a fellépő alak-ot, a lovon ülő arabot, több kompozíciós tanulmányt. 1883 nyarán írta feleségének: "Sietve írok neked, mert egy Krisztus vár, szeretném már keresztre feszítve látni". Egyszer magát is felköttette a keresztre, hogy érezze az izmok fájdalmát, fáradtságát. Igy fényképezte le őt a ház barátja, de Suse márki. 1883-ban festett egy színvázlatot, három kompozíciós vázlatot, Krisztus mellképet, a Krisztus a keresztfán tanulmányt. 1884-ben megállás nélkül dolgozott. Tovább érlelte a Golgota kompozíciós tanulmányát, két tanulmányt festett Krisztus a keresztfán címmel, egy Krisztus-fejet és tanulmányfejeket. A nagy vázlatnál az első Munkácsy ösztöndíjas, Révész Imre segédkezett. Megfeszített munka után, 1884 húsvétjára készen állt a mű, amelyet Elítélt , majd Krisztus a Kálvárián, Golgota címmel illettek. A festés sorrendjéből is látható, hogy Munkácsyt szinte jobban izgatta a tömeg, a színhelyről távozók lelkiállapota, mint a gyászoló csoporté. Mint ahogy 1881-ben, most is készített egy redukciót (feles másolatot) Sedelmeyer kérésére 1885-ben, majd a Szent asszonyok a keresztfánál című két változata és az ún. drezdai Piéta készült el. Ezek a művek csak a Kálvária részt jelenítették meg a nagy képet ért kritikák miatt. A Golgota című hatalmas vásznat (460 x 712 cm) még nagyobb ünneplés fogadta Párizsban, mint az első képet. Sedelmeyer visszahozatta a Krisztus Pilátus előtt-et diadalútjáról és együtt, egymással szembe állította ki. Míg az első festménynek zárt tér, a törvénykezési terem a színhelye, a Golgotá-é a Koponyák hegye. Ott az adott tér is segített összefogni a kompzíciót, itt a hatalmas természeti kép szinte elnyeli a csoportokat. Az első kritikák is kifogásolták, hogy tulajdonképpen két részből áll a kép: a Kálvária-csoportból és az eltávozó tömegből. Mem véletlen, hogy Munkácsy később négy-öt változatban is feldolgozta a Kálváriarészt. A legjobb változat, a drezdai feszület, sajnos elpusztult. A Kálvária-dombon áll a három kereszt, a középső Krisztusé. Körülötte csoportosulnak hívei: a szótlanul, dermedten álló, vörösruhás János evangélista, az anya, Mária