Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Bakó Zsuzsanna: Munkácsy festmények a békéscsabai Emlékházban

BAKÓ ZSUZSANNA: Munkácsy festmények a Békéscsabai Emlékházban A Munkácsy Mihály Emlékház berendezésével és megnyitásával az eddigiektől eltérő jellegű és bizonyos tekintetben különleges emlékhellyel ismerkedhet meg a múzeum és művészbarát közönség. Az itt látható kiállítás ugyanis két — voltaképpen önállóan is kezelhető — gyűjteményegyüttes egymást kölcsönösen kiegészítő bemutatására vállalkozott. A kisnemesi kúria hangulatát híven visszaadó historizáló bútoregyüttes, a ház lakóit megörökítő dokumentum értékű festmény-anyaggal, továbbá írásos és fénykép-anyaggal egészül ki. A ház legreprezentatívabb négy szobájában pedig a bútorokhoz harmonikusan illeszkedve, Munkácsy Mihály műveiből válogatott kiállítással találkozhat a látogató. A kiimatizált termekben elhelyezésre kerülő, az életmű egészéből válogatott festményanyag bemutatja a legfontosabb periódusokat és ha hiányokkal is, de megkísérel képet adni a művész alkotó pályájának egészéről. A művek válogatásánál a rendelkezésemre álló műtárgyegyüttes számbeli korlátait figyelembevéve igyekeztem a fenti szempont szerint teljességre törekedni, vagyis érzékeltetni az 1864—1894 közé eső, s nagyjából négy nagy szakaszra osztható életmű stiláris változásait és különbségeit. Kétségtelen, hogy az igazán jelentős főműveket nélkülöznöm kellett, ugyanakkor redelkezésemre álltak az évek óta Békéscsabán lévő és a Magyar Nemzeti Galériában ily módon nem látható korai, pályakezdő alkotások, melyek most az időrendiség rendszerében új értelmezést kaphatnak. A látogató nemcsak a művész remekműveivel találkozhat, nemcsak a már kiforrott eredményt láthatja, hanem közelebb kerülhet az alkotás buktatókkal teli, göröngyös útján járó emberhez is. A kiállítás éppen az időrendiség révén — érzékeltetni próbálja azt a folyamatot, amely során Munkácsy eljutott a művészi kiteljesedéshez. Szeretnénk bemutatni miként követték a klasszicizáló romantikus stílusában készült korai műveket a realizmus drámai hatásait felvillantó népi életképek, majd a fénnyel telített, színektől ragyogó szalonképek és végül az alkotó ember magányát és problémáit felvető filozofikus — moralizáló alkotások. Az Emlékház állandó kiállításán szereplő művek között akad jónéhány olyan is, melyeket nagyon ritkán, vagy még egyáltalán nem látott hazai közönség, így többek között a Krisztus Pilátus előtthöz festett Krisztus tanulmány, a Leány a kútnál, vagy a Persely előtt című munkák.