Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)
Sinkó Katalin: Egy új műfaj a nyolcvanas években – Munkácsy kolosszálképei
Munkácsy és pillantását azonnal a kiállítás technikai berendezésére vetette. Túl kevés volt számára a "a fény", s az aranyozott képkeret zavaró hatását is konstatálta, így a keret alsó, földön álló oldalának fekete tüllel való letakarásáról intézkedett. Erősítették a gáz és villanyvilágítást és a mágikus hatást a képpel szemben felállított tükör is fokozta. Tizenegy felé teljes napfény esett be a felsőablakokon át, így hát a kép megszemlélésének legkedvezőbb időpontjaként a 11—12 óra közötti időt 21 határozta meg' . A kép hatásához nem csak a kiállítási mód járult hozza, hanem maga a kompozíció is a szemlélés fent leírt módjára épült, azaz a kép művészi eszközei és méretei is e hatás elérését szolgálták. Pasteiner Gyula kritikája arra hívja fel a figyelmet, hogy a "Krisztus Pilátus előtt" azért tesz oly mély benyomást, mert az előtte tolongó látogatók és a képen ábrázolt tömeg közötti határok a szemlélés során szinte elmosódnak, Munkácsy művészi intencióinak megfelelően a valóság és képi látszat 22 egymásba folyik . Munkácsy e törekvése analóg néhány kortársáéval: Jan Matejko 1882-ben készült "A porosz király hódolata" c. képén vagy Wilhelm Beckmann 1885-ben készült "Luther a Wormsi Reichstagon mondott beszéde után" című képén az előtérben nagyméretű repoussoir-figurák félalakjai biztosítják a belső és kül23 ső tér közötti kapcsolatot . Munkácsy elkerüli ezt a fotótechnikából eredő eszközt, a valóságos és imaginárius tér közötti átmenetet a rendezés eszközeivel biztosítja. Mivel a képet a felállított korlát következtében csak a Munkácsy által meghatározott távolságból lehetett szemlélni, a figurák éppen átlagos testmagasságúnak tűnhettek. Ehhez alkalmazkodott a kép mérete is, melyet Munkácsy az életnagyságú alakoknak megfelelően alakított ki 24 . A kép előterében ábrázolt a tömeget visszatartó katona, aki dárdáját mintegy kordonként maga előtt keresztben tartja, úgy tűnik, mintha nem csak a képen ábrázolt embertömeget, de a kép nézőközönségét is visszatatani volna hivatott. A Krisztus-trilógia harmadik darabjánk, az Ecce Homonak esetében Munkácsy szintén gondoskodott a képen ábrázolt tömeg és a kép nézőközönségének valóságos és festett elválasztásáról, az előtérbe benyúló festett 21. Pester Lloyd 1882 Mr. 64 22. Idézi Végvári L. 4. sz. jegyzetben i.m. 215 23. Beckmann képének kapcsolatát a fotótechnikával tárgyalja: Friedrich Gross: Jesus, Luther und der Papst im Bilderkampf 1871—bis 1918. Dissertation. Hamburg 1989 107 24. A Krisztus Pilátus előtt című képen az előtérben álló katona alakja 220 cm körüli. A kép nézőpontját az alakok magassága és a távlat bekövetkező kicsinyítés adta méretmódosulás alapján lehetne pontosan meghatározni.
