Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Sinkó Katalin: Egy új műfaj a nyolcvanas években – Munkácsy kolosszálképei

lánc-korlát mintegy megkettőzi a kép előtt kb. 10 méter távolságban kihúzott Bar­riere-t. Érthető, hogy a kolosszál-képek kiállításának megrendezése oly sok gondot és fel­készülést jelentett mindig Munkácsy számára. Szmrecsányi Miklósnak írt levelében kifejti, hogy "a jó elhelyezés nem adhatja meg egy képnek a kvalitásokat, melyek hiányoznak belőle, de igenis sokat levonhat abból, ami megvan benne, ha az elhe­25 lyezés, vagy a világítás nem jó ." A "Honfoglalás" című képének budapesti bemu­tatásánál arról is gondolkodott, hogy a néző látóteréből a zavaró momentumokat eltávolítsa, így tervei szerint a parlamenti ülésterem padjait deszkákkal takartatta volna le . Ez utóbbi kép párizsi bemutatásánál tapasztalnia kellett a szűrt felsővilá­gítás előnytelen hatását, ezért verette ki a felsővilágítás tejüvegeinek egy részét, re­27 mélve, hogy a beeső élesebb fény képének színeit életre kelti . A monumentális képek megfestésénél Munkácsy mindig ugyanazt a módszert kö­vette: modelleket keresett a tömegjelenetek szereplőihez, a jeleneteket beállította és lefényképeztette . A fényképrealizmus nem volt idegen Munkácsy művészetétől, ám a modellek fotói Munkácsy festéstechnikájának köszönhetően a képen lényeges vál­tozásokon mentek keresztül. A modell-fotók felhasználása a kép alkotói folyamatá­ban általános szokás volt a 19. század második felében, annak módszereit a festé­29 szettechnikai segédkönyvek külön is tárgyalták . A modell-fotók felhasználása illetve a vázlat-fotók átrajzolása eddig is ismert ténynek számított a Munkácsy élet­művet tárgyaló irodalomban. Nem sok szó esett a vetített képek festéstechnikai al­kalmazásáról, noha ez a mozzanat a kolosszál-képek kivitelezésének fontos eleme. Nem tekinthető véletlennek, hogy Munkácsy monumentális képeivel kapcsolatban mindenütt hiányzik a végleges méretű karton-vázlat, az a vázlat, melyről a kompozí­ció átvitele a végleges vászonra meg kellett történjen. A fennmaradt nagyméretű szénrajzok mindig csak az ún. redukciók méretének felelnek meg, azaz azokhoz 25. Munkácsy Mihály válogatott levelei. Közreadta és a jegyzeteket írta Farkas Zoltán. Vég­vári Lajos előszavával. Budapest 1952 182 levél. 26. Végvári Lajos 4. sz. jegyzetben i.m. 235 27. A történetet részletesen elmeséli a szemtanú Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály Buda­pest 1907 II. kötet. 80—81 28. Végvári L. 4. sz. jegyzetben i.m. 258; Bartha Attila: A Munkácsy-hagyaték fotográfiáiról in: Művészet 1978 7. szám 8—11; — Beke László: Fényképezés és képzőművészet in: Művészet Magyarországon-1830—1870. Kiállítási katalógus a Művészettörténeti Kutató­csoport és a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében Budapest 1981 I. 156—163; — II. 516—517 29. Igy például Karl Raupp, a müncheni festőakadémia professzorának könyve: Katechis­mus der Maierei. München 1898 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom