Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Vida, Gheorge: A fiatal Munkácsy és Ormós Zsigmond

mint azt Szinyei Merse Anna kiemelte , hogy Proust is említi Munkácsy nevét, ahogy az kiderül a Proust es les peintres nagyszabású kiállítás katalógusából. A puritán viselkedésű Ormós Zsigmond megrökönyödve látja Munkácsy "elfranciásodott" életmódját, aki lábadozik osztrigamérgezés után, és készülődik Giffard léghajójában felszállni. Ormós Munkácsy műtermében, ahol Sedelmayer is jelen van, több képet leír, amelyekből kettő (egy műterembelső és egy magyar — Párizsban élő — orvos arcképe) nem szerepel a Végvári katalógusban. És végül még egy pár szót Ormós véleményéről Munkácsy műveiről. Ormós komoly műitész volt, nagy gyakorlattal és biztos ízléssel rendelkezett. 1882-ben Bécsben, lesújtóan vélekedik Munkácsy tájképeiről, viszont kiemeli a Krisztus Pilátus előtt plasztikai értékeit. Ezt a véleményét természetesen a későbbi kritika nem igazolta. Mielőtt rátérnénk Munkácsy leveleinek rövid elemzésére, még vissza kell térnünk Ormós életrajzi vázlatához Munkácsyról, amelyet szeptember 27-én készített, Temesváron, feltehetően a művész sugalmazására. Első látásra csak egy anekdotagyűjtemény. Viszont a forráskritikai megvizsgáláskor kiderül hogy legnagyobbrészt helytálló, sőt újabb adatokat is tartalmaz, főleg ha összehasonlítjuk Ligeti Antalhoz küldött levelével, 1869-ből Düsseldorfból. 10 így Bécsben, Rahl, bár történeti festő volt, megengedte Munkácsynak, hogy "genre" képeket fessen, amit nem néztek jó szemmel kollégái. Később Münchenben Piloty tanítványa kívánt volna lenni, de Pilotynak nem tetszettek a rajzai, így tehát lemondott eredeti tervéről. Düsseldorfban ahol 1868—1872ig időzik, először nem nyeri el Ludvig Knaus tetszését. Knaus véleménye viszont megváltozik a Siralomház című kép megtekintése után, még mielőtt megkapta volna a párizsi szalon aranyérmét. Az aranyérem odaítélése körülményeiről és Dubufe festő zsürielnök ellenállásáról ismertet ez a forrás. Ugyancsak itt bővebben értesülünk Munkácsy weimari tanári meghívásáról, 1871-ben és lemondása körülményeiről. Munkácsy Ormóshoz intézett levelei (1874—1875) első párizsi éveiből vannak, egy olyan periódusból, amely nagyon termékeny, de amellett belső válságok korszaka is. Mint második (1874. július 3.) leveléből pontosan megtudjuk, Munkácsy 1872 januárjában telepedik le Párizsban. Ebben a levélben írja le Ormós Zsigmondnak a 8. Szinyei Merse Anna, A 19. századi magyar festészet az utóbbi évek nemzetközi kiállításain, Ars Hungarica, 1994, 1 sz., 194. lap 9. Proust et les peintres, Musée de Chartres, 1 juillet — 4 Novembre 1991, 314. lap. A Siralomház 4. variánsa volt kiállítva 1880-ból. 10. Munkácsy Mihály válogatott levelei, kiadja Farkas Zoltán, Budapest, 1952, 55—56. lap