Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)
Szabó Júlia: Munkácsy Mihály biblikus témájú képeinek hatása Csontváry Tivadarra
ségét mutatja. Feltűnően sok nőalak van a képen — anyák, ifjú hölgyek, vénaszszonyok, de a férfiak is sokféle, ellentétes típusok. Heves gesztusaikban adományozás és elfogadás, vita és panasz motívumai bontakoznak ki. A képet egyik írásában Csontváry vallási disputának nevezte. Ezt a dramaturgiát — melyben még az anyja karján lévő csecsemő, vagy a gazdájához simuló kutya alakja is része lehet a cselekménynek, Munkácsy Krisztus-képeiből tanulhatta meg Csontváry. Sem pénze, sem szüksége nem volt katfános modellekre, hiszen erősek lehettek helyszíni vizuális élményei, az igazi Kelet változatossága, színessége. Kiindulópontja nem valamilyen szent vagy profán írás, hanem maga a látvány. A közelmúltban megjelent, Csontváry Panaszfalával és a Mária kútjával foglalkozó tanulmány, Dalia Haitovskynak az Acta Históriáé Artium 1989-es évfolyamában megjelent írása hívta fel a figyelmet Csontváry festményeinek drámai-elbeszélő jellegére, a távolságra, melyet az egykorú fényképek és kortárs romantikus-historizáló képek és Csontváry festményei között fellelhetünk 11 . Ha összevetjük a Panaszfalat pl. Gustav Bauernfeind hasonló című festményével, mely mindkét változatában annak az emelkedett imajelenetnek az ábrázolása, melyről egy 1858-ban keletkezett 12 útleírás is megemlékezik , ("minden péntek este összegyűlnek a Panaszfalnál a zsidó férfiak és asszonyok imádkozni és siratni a lerombolt templomot"), kitűnik, hogy Csontávry nem imádkozókat ábrázol csupán, hanem sok szereplős, sok konfliktusos, bár ikonográfiájában nem pontosan megfejthető drámai jelentsort. Dalia Haitovsky szerint Csontváry a századfordulón már érzékelte a fal európai és keleti zsidó látogatói közötti ellentéteket. (Erre a felismerésre a festő később keletkezett írásaiból hozhatunk példákat, de itt a képnek egy másik monvanidaló- illetve előadásmódrétegére próbálunk rámutatni!) Feltételezésünk szerint a Munkácsy-élmények hatására akart Csontváry drámai jeleneteket ábrázolni bibliai tájakon készült életképein. Ezeken az életképeken kevésbé a tradíció, mint inkább egy görcsös igyekezettel felfedezett új historikum van jelen. Erős a képek expresszivitása is. Ne feledjük, a Panaszfal és a Mária kútja már a 20. század elején készült, amikor már példaképpé válhatott Paul Gauguin Breton kálváriájának, tahiti Madonnáinak színbeli kifejezőereje, vagy James Ensor Krisztus bevonulása Brüsszelbe című festményének groteszk látomása, sőt egy-két év múlva németországi kiállításokon láthatók Emil Nolde expresszív apostolai, (Sírbatétel) vérlázítóan erotikus egyiptomi Máriája, 11. Dalia Haitovsky: Csontváry's Picture of Jerusalem a hew Look. Acta Históriáé Artium. torn. XXXIV. fasc. 1—2. Budapest, 1989. 49—59. 12. Alex Carmel — Hugo Schmid: Der Orientalmaler Gustav Bauernfeind. (1848—1904) Leben und Werk. Stuttgart, 1 990
