Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)

Szabó Júlia: Munkácsy Mihály biblikus témájú képeinek hatása Csontváry Tivadarra

Bűnbánó Magoldnája is . A Panaszfal és a Mária kútja ezek közé a festmények közé is besorolható. Ahol Csontávry — töredékes feljegyzéseiben — Munkácsyt, Makartot, Böcklint emlegeti, néhány mondattal később a müncheni szecesszió, az impresszionisták, az expresszionisták és más kotárs irányzatok ismeretéről is tanúságot tesz. Bár írásai későbbiek, mint képei, tájékozottságának bizonyítékaiként értékelhetők. Mem szabad elfelejteni azonban, hogy Munkácsy kortársainak és utódainak nagy részével ellentétben, Csontáry Panaszfalának nincsen egyetlen kiemelt hőse sem. Van a képen nyugodtan mozgó vének kórusa háttal ábrázolva, s oldalnézetben is, s látható rajta sok nehéz testi és lelki teher alatt szenvedő ember, asszony, mint tömeg és individuum. A megváltó üzenetet talán az a héber írásrészlet hordja a falon, mely az azt olvasni tudóknak a jövőben csodát ígér ("A csoda segít" — így olvasta el az írást a jeruzsálemi kutatónő, Dalia Haitovsky. Scheiber Sándor olvasata szerint viszont: "jó szerencsét, az író, segítségért jajgatók". — A két olvasat nem feltétlenül mond ellent egymásnak.) A Mária kútján viszont van kiemelt helyű és arányú csoport; és mindenkinél magasabb, fiatal anya gyermekével, aki a késő utódok közé is le tud ülni, hogy szelíd méltósággal hordott szegénységében is éreztesse: ő a világ egyik alapprincipiuma, az élet forrása. Mellette az aktív cselekvő buzgalommal önti a vizet embernek, állatnak. Ellenállhatatlan cselekvő, bár háta mögött különös, sötét árnyalakok futkosnak. Ez a festő önarcképe — mint Mémeth Lajos leírta Csontváry monográfiájában — a művészé, aki a 20. század elején sok festményen, grafikán valamilyen eszme harcosává, prófétává, az emberiség megmentőjévé vált. Volt olyan eset is, hogy a művész Krisztus-arcot öltött, máskor csak útegyengető Keresztelő Szent János-pózban ábrázolta magát, vagy más hagyományos öltözetekben vált a "vita activa" megtestesítőjévé. A Mária kútján a főhősnő szelíd, nyugodt mozdulatait a hasonló titokzatos szelídséggel mozgó vízhordó lányok ismétlik meg. Az állatok és utazók egy része szintén méltóságteljesen nyugodt. A drámát a főhős körül kavargó alakok sejtetik. Ez a sokrétegű dramatizálás Munkácsy biblikus órisáfestményeinek öröksége Csontváry óriásfestményén, melyen azért a táj — rokon motívumok ellenére — sokkal hangsúlyosabb, mint Munkácsy képein, s az elbeszélés is szimbolkusabb. Biblikus motí13. V.o. 3—4. jegyzet i.m. Emil Nolde (1867—1958) 1889-ben Karlsruhébban tanult. 1898—1906-ban Münchenben élt, 1899-ben járt Párizsban, 1906-ban Berlinben — Tagja volt a die Brücke, majd a Der Blaue Reite csoportnak, 1912—15-ben a Déltengereken utazott, barátja volt James Ensor. V.o. Edouard Beaucamp: Metamorphosen des Expressionismus. In: Paris — Berlin. 1900—1933. München, Prestel, 1979. 58—70.