Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)
Szabó Júlia: Munkácsy Mihály biblikus témájú képeinek hatása Csontváry Tivadarra
Csontváry Tivadar az 1890-es évek elején naturalista szabadiskolák növendéke volt . Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában csak néhány hónapot töltött, férfi és női, valamint gyermekmodellről készített rajzai azt bizonyítják, hogy már ekkor (1894-ben) igyekezett fokozni egy-egy arc, vagy testrész kifejező erejét. Az emberi test ábrázolását a maximális drámaiság fokán igyekezett elsajátítani. Ebben ismét Munkácsy példáját követte. q Csontváry Karlsruhéban Friedrich Kallmorgennél valószínűleg kitömött állatokat rajzol és fest, majd épületek, városok, városi tájak valósághű, fény és színviszonylataikban maximálisan emelkedett "portréit" festi nagy utazások közben és után, melyre a Keletre utazó festőket tisztelő Kallmorgentől is kaphatott biztatást, segítséget. Korán foglalkoztathatta a drámai elbeszélés műfaja is, ezt Hajótörés című romantikus témájú festménye bizonyítja. Személyes dramatizálás jellemzi a Csontvárynak tulajdonított, csupán töredékében fennmaradt vallásos festményt, a Fohászkodó üdvözítőnek nevezett olajképet, mely Csontyváry életében kiállításon nem szerepelt. Ezt a képet a kutatás 1903-ra datálja, pedig koloritjában és drámaiságában inkább 19. századi alkotás. A kép alsó részén látható torz arcú, megriadt tanítványfejek sötét színvilága Munkácsyhoz, sőt realista korátrsai közül Theodule Ribot-hoz is közel áll, valamint a Daumier rajongó, de később keleti utazóként is feltűnő Jean Veber drámai elbeszélő festményeire is emlékeztet. (Az utóbbi művész a Csontváry által sokat emlegetett Pierre Veber író és kritikus testvére volt). A Fohászkodó üdvözítő a historizáló romantika (Doré, Feszty) és a preraffaeliták (Brune Jones) előadásmódját is követi, a magas fa és a sírra boruló asszonyok alakjában 10 . Az üdvözítő melodramatikus mozdulatai eltérnek a realista Krisztus-képtől, így Munkácsyhoz kevés közük van. Csontváry nem tanulta meg igazán sokalakos jelenetek komponálását, de a tájképei nagy részén mindig van staffázs-alak, jelenet. Méhány későbbi festményén azonban drámai szituációkkal is próbálkozik. A Jeruzsálami Panaszfal bejáratánál című festményén (1904) saját bevallása szerint, 67 életnagyságú alak van (több, mint kétszerese Munkácsy Krisztus Pilátus előttje szereplőinek), s e 67 alak közül csak néhány imádkozik a fal felé fordulva csendesen. A többi szereplő egymással van elfoglalva, s a táradalom legváltozatosabb típusait, az emberi életkorok sokféle8. Német Lajos: Csontváry. Második bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, 1970. 9. Friedrich Kallmorgen: Zur Entwicklung der Landschaftmalerei. Berlin, 1918. — Wolff Stubbe (ed.): Friedrich Kallmorgen (1865—1924) Leben und Werk. Hamburg, Galerie Herold — 1981. 10. V.o. 2. jegyzetben i.m. 82. V.O. 5. jegyzetben i.m. (Editha Wolf Crome) 155—157.
