Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

Jegyzetek

223 VAJDA 1979. 338. 224 MNL I. 649. 225 Ecsedi valószínűleg debreceni adatra támaszkodva állapítja meg: „a debreceni és tiszántúli ember főzeléknek nevez mindent, ami nem tészta". Ezt a mi gyűjtéseink nem igazolják, bár egyes hajdúsági városokban a főzelék valóban „főzött vastagételt" jelent. Hajdúnánáson pl. a rucáskását, tejes kását, tört krumplit egyaránt főzeléknek nevezték ECSEDI 1935. 96; DMNA 896-65.9. 226 ECSEDI 1935. 96. 227 VAJDA 1979. 338-339. 228 SCHRAM 1961. 273. 229 SCHRAM 1964. 589. 230 DMNA 2025-82.47. LENGYEL Sándorné gyűjt. 231 KUTHY 1906. I. 16. 232 DMNA 963-66.8. Hajdúböszörmény 233 Ecsedi szerint a törökök, szírek, bolgárok juhhússal, túróval, tojással töltve kedvelik. ECSEDI 1935. 175. Ez is valószínűsíti, hogy a Balkán felől érkezett hazánkba. MN

2 I. 76. 234 ECSEDI 1935. 103. Tágabb értelemben minden szemcsés dolog kásás. A dinnye, a sült tök, a krumpli, a körte. De kásás az olvadó jég, a zsír, a méz stb. 235 ECSEDI 1935. 106. 236 MN

2 I. 78. 237 ECSEDI 1935. 106. 238 ECSEDI 1935. 54-55. 239 SZŰCS 1938. 225. 240 Debrecenben gyakran főzték napszámosoknak. Ha nem volt elég zsíros, a gazdát kicsúfolták: .Feltette a tisztát, kását, Otthun hattá a szalonnát!" ECSEDI 1935. 18; Az N. BARTHA 1947.236. alatt közölt leírás téves, hiszen a közölt ételben nincs kása. 241 ECSEDI 1935. 105; Erről szól a hortobágyi pásztornóta: „Magunk megesszük a húsát, A zsírjába főzünk kását. Kutya issza meg a vírit, Zsidó veszi meg a búrit. ECSEDI-BODNÁR 1927. 100. 242 DMNA 896-61.11; DMNA 33/3-70. 243 ECSEDI 1935. 94; DMNA 624-61. (Hajdúhadház) 244 Az étel seggvéghurka, gyöngyöshurka néven a XVIII. században főúri konyhákon is ismerős volt. SCHRAM 1961. 272. 245 KÓSA 1970. 361-374. 246 SCHRAM 1964. 589. 247 A cinke hasonlít a dunántúli dödölléhez. KARDOS 1943. 67. 248 Ecsedi említi, hogy pl. a hortobágyi pásztor, ha krumplija elfogyott, kenyeret morzsáit az öreg tésztába. ECSEDI 1935. 19-20; Az „öhön" és a „tísztáskása" ügyben meddő vita folyt H. Fekete Péter és N. Bartha Károly között. N. BARTHA 1947. 235-237; H. FEKETE 1957. 167. 249 ECSEDI 1935. 19-20. 250 ECSEDI 1935. 107-108. 251 Ecsedi szerint Debrecenben egy-két öregasszony ezt mondotta csuszának. Szerinte ez azonos lehet a Városi jkv. 1796. évben a 3. lapon közölt kölödör nevű galuskafélével. ECSEDI 1935. 108. Ez nem valószínű, hogy így van. Vö. MN

2 I. 79. 252 ECSEDI 1935. 173. 253 Hajdúhadházon Enyedi József jegyezte le a következő mondásokat: „Kínlódik, mint a káposzta hús nélkül", „A káposzta csak túróval jó" (azaz disznó orrával). „Akkor jó a káposzta, ha beledöglik a