Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

A táplálkozás növényi eredetű alapanyagai

Bubolyicska (Chaerophylum bulbosum). A Tisza mellékén bubályka, mogyorófü a neve. Erdei tisztásokon, lapályos réteken fordul elő. Gumós gyökerét tavasszal a gyerekek kiásták, és nyersen elfogyasztották. Nagyobb mennyiségben nem gyűjtötték.

52 Édesgyökér (Glycyrohica echinata). Kertekben, de vadon terem, főként a porhanyós fekete földet kedveli. Föld feletti szára kb. 1 méterre növő cserje, akácfaszerű levelekkel. A föld alatt évente több méterre nyúló, ujjnyi vastagra is duzzadó, szőlőcukor tartalmú gyökerét tavasszal kiássák, s ezt régen a gyerekek úgy rágták, mint ma a rágógumit. Sokan vízben oldott édeskés levét köhögés ellen itták. Erdei szamóca (Fragaria virides). Megyénkben csak az erdős tájakon gyakori, vagy ott, ahol régen erdők voltak. Nagyobb mennyiségben nem nagyon gyűjtik, de a megtalálóknak kedvelt csemege. Bengyele (elecske, csella). A gyékény (Typha augustifilia) lisztes gyökértörzse. Vizenyős réteken gyűjtötték. Ott állítólag hasznos ínségeledel volt, de rendszeresen nem fogyasztották. 3 A gledicsia vagy koronaakác (Gleditsia triacanthos) csöves termését a Berettyó-melléki falvakban szentjánoskenyérnek nevezték. A gyerekek a csöves termés belsejében található édeskés ízű húsos részt szopogatták. Újszentmargitán papkenyérnek is nevezték.

54 Papsajt vagy mályvapogácsa. Az árokparton növő kerekmályva (malva neglecta) apró, húsos termése. Elég ízetlen gyümölcs, de a játszó gyerekek szívesen rágták. A szőlő bajusza. Az új hajtásokból kinövő kunkorgós zöld szárrészt, enyhén savanykás íze miatt sokan szívesen tépdesték és rágták. Gyermekláncfű vagy fügörhe (Taraxanum levigatum). Gyenge levelét gyűjtötték, s belőle salátát készítettek. Egyelőre csak a Tisza melékéről vannak adataink gyűjtésére. A bihari részeken méregnek tartják.

55 Szélhajti tövis vagy ördögszekér (Xanthium spinosum). A Tisza mellékén gyenge hajtásából salátát öntöttek.

56 Harmatkása . Több helyen ismerik, de gyűjtésére eddig megyénkből nincsenek adataink.

57 Akácvirág (Robina pseudoacacia). A gyerekek akácvirágzáskor a virágok bibéjét kitépték s ezt megették. Püspökladányban, Egyeken agacsi- nak mondják. Szíkfű vagy kamilla (matricaria chamonilla). Megyénk minden részén, de különösen a hortobágyi szikes legelőkön nagy mennyiségben terem. Csaknem minden háznál tartottak kevés szárított szíkfű virágot, amelyből különböző betegségekre használatos gyógyteát főztek. Az 1930-as években Balmazújvároson volt nagy felvásárló központja. Hársfavirág. Néhányan gyűjtötték s gyógyteát főztek belőle. Hiedelem szerint a tüdőbajt gyógyította. Fehérüröm (Artemisia absinthium). Sok helyen, főleg az érmelléki falvakban ürmösbor készítéséhez használták.

58 Kakukfü (Thymus serpillum vulgaris). Ritkán használatos ételízesítő, vagy gyógytea készítéséhez használt növény.