Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

A kész ételek osztályozása

mint a kenyérlángost. Ha megkelt, palacsintasütőben forró zsírban mindkét oldalát pirosra sütötték (Álmosd, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház). Krumplilángos kelesztés nélkül A főtt krumplit liszttel, sós vízzel összegyúrták. Kar vastagságú rudat formáltak belőle, majd ezt kb. tojás nagyságú darabokra vágták, kis cipót formáltak belőle, el­nyújtották és zsírban, vagy olajban kisütötték. A szegényebbek zsír nélkül a tűzhely plattján pirították meg, s utólag kenték meg kevés zsírral vagy olajjal. Fülöpön fala­tonként olajba mártották. Újszentmargitán néha fokhagymával ették, Újtikoson lek­várral kenték. Káposztás lángos A tejben futtatott élesztővel kelesztett tésztát olvasztott zsírral megkenték. Szé­lére csíkban sóval, borssal ízesített párolt édes káposztát, vagy cukrozott hordós ká­posztát helyeztek. A tésztát a káposztára ráhajtva felsodorták hurkába. Ezután darabokra vágták, s az egyes kis darabokat palacsintaszerűen elnyújtva lábasban vagy tepsiben forró zsírban kisütötték. Esetleg még sülés után is átkenték zsírral (Ál­mosd). Rongyos, vagy kolompíros palacsinta Sós vízzel jól munkálható tésztát gyúrtak. Lisztezett táblán elnyújtották s fa­gyos zsírral lekenték. Rá kb. ugyanennyi tört főtt krumplit helyeztek, majd a tésztát rúdba felsodorták. Ezután 5 cm-es darabkákra vágták, a korongokat palacsintaszerű­en elnyújtották, s palacsintasütőben zsíron kisütötték (Kismarja, Nagykereki, Gábor­ján, Konyár, Hajdúhadház, Biharnagybajom). Almosdon, Püspökladányban, Biharnagybajomban a krumplit a tésztával nyúj­tás előtt összedolgozták. Az elnyújtott tésztát zsírral kenték, felsodorták, s hasonló módon darabokra vágtva, elnyújtva zsírban sütötték. Néha lekvárral kenve fogyasz­tották. FÁNKOK Kerekfánk Kb. 1 kg lisztet langyos tejjel, 3-4 tojással, kevés sóval összegyúrtak. Hozzáad­tak kb. 3 dkg élesztővel futtatott tejet. Az egészet tálban meglehetősen lágyan, de jól munkáihatóvá kikavarták. Kb. l-l 1/2 óráig kelni hagyták, majd lisztezett táblára ki­borították. Kézzel kissé ellapogatták, s vizes pohárral kiszaggatták. Rövid pihentetés után bőséges forró zsírben kisütötték. Maga az alaptészta mindenütt ismert, elnevezése azonban változó. A fánk nevet mindenütt ismerik. Álmosdon finomfánk, Tiszacsegén, Újszentmargitán pampucka, pampuszka a neve. Hajdúhadházon siska, a balmazújvárosi németeknél kihiltyi né­ven ismerik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom