Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Nagybákay Z. Antal: Múzeumpártolás a század elején

egy szerencsés harmonikus kezdeményezést indított el, amelyről a Déri Múzeum 1928. évi jelentése így emlékezik meg: „Sesztina Jenő ... a deb­receni nagy pénzintézetek és iparvállalatok között a célból indított agitá­ciót, hogy a Déri Múzeum megnyitása emlékezetére a gyűjtemények ke­retébe illő régiségek, avagy műtárgyak megvételére tekintélyesebb össze­geket ajánljanak fel. Több nagyvállalat ki is jelentette errevaló készségét. A debreceni István Gőzmalom pedig 80 éves működésére való tekintettel is a mondott célra 1000 Pengőt ajánlott fel. így ajándékozta többek közt a Múzeumnak a Magyar Asphalt Rt. is a Medgyessy Ferenc szobrászmű­vész által készített „A lovas" c. szobrot, amit a múzeum előtt az úgyneve­zett Déri parkban állítottak fel. Az 1930. évi jelentés viszont megemlékezik ,, . . . arról a nemes áldo­zatkészségről, mellyel Csanak Jenőné Siposs Margit, özv. Dr. Münnich Aurélné Sesztina Ilona és Sesztina Jenőné Csanak Margit debreceni úr­asszonyok egyrészt Déri Frigyes emlékének kegyeletes ápolásához, s ugyanakkor a múzeumi előadóterem feldíszítéséhez hozzájárultak. Ugyan­is az ő megrendelésükre és költségükre készítette el Haranghy Jenő festő­művész azt a 6 méter 20 centi hosszú és 1 méter magas olajfestményt, amely középen Déri Frigyest profilban plaketthoz hasonló kiképzésben, tőle jobbra a művészet, néprajz és história, balra a kereskedelem, ipar és földmívelés allegorikus alakjait ábrázolja, s amely a páholy homlokzatának erre a célra készült kereteit falsíkjában nyert elhelyezést." Sesztina különben a Kör megalakulásától kezdve múzeumpártolási és mecénási tevékenységét inkább a körön belül fejtette ki. Az Ő elnök­sége alatt álló Kör 1930-ban megszerezte a Múzeum részére Hegedűs László: „Kánai menyegző" és Pólya Tibor: „Iringálók" c. munkáját. 1931­ben a Margitay Tihamér: „Fürdőzők és labdázok" c. olajfestményét, 1932­ben Muraközy László: „A debreceni osztrák posta" c. képét. 1933-ban ma­gára vállalta a Somogyi Sándor szobrászművész által alkotott Diószeghy— Fazekas szobor kijavíttatását és téli deszkaburkolatának elkészíttetését. Ezenkívül Sesztina Jenő elnök személyes szóbeli és írásbeli kérésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Déri Múzeumnak juttatta az értékes, úgynevezett Fancsikai aranyleletet a megállapított becsár egy­harmad rész teljes elengedésével. Közben a Kör élete kissé ellanyhult részben a gazdasági világválság, részben a két nagy rivális, Löfkovits és Ecsedi személyi ellentéte következ­tében sokan ki is léptek. A két rivális rövid idő közben történt elhunyta után Sesztina-Nagybákay Jenő (az előző évben magyarosított, de haláláig használhatta a régi nevét is kettős névként) elnök 1937-ben felkérte Sőregi János múzeumigazgatót, hogy a Kör átszervezésére dolgozzon ki új tervet. Sőregi nagyszerű tervvel állott elő, amit az 1937. évi közgyűlés el is foga­dott. Az új terv rengeteg kedvezményt nyújtott a tagoknak, így ennek eredményeképpen az addigi 30 főről 1938-ban 152-re, 1939-ben pedig 200-ra szaporodott a Kör tagjainak száma. A Kör ismét nagyobb erővel tudott hivatásának megfelelni. 1938- ban a Kör újra két képet vásárolt a Múzeum számára Pálffy József képeiből: „Ekhós szekér a pusztán" és „Csikós arcké" címmel. Fi­zette továbbá a Kör a restaurálási költségét annak a VAN DYCK képnek, amit Boross Jenő amerikai ezredes ajándékozott a Múzeumnak. A restau­rálást Tikács Adolf festőművész végezte. 1939- ben Mázán László: „Nagy Tanács" c. tusfestményét kapta a Mú­zeum a Körtől. Ugyanez évben megszervezte a Kör a Múzeumon belül a „Műgyűjtők Baráti Asztaltársaságát" is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom