Koczogh Ákos: Debrecen vonzásában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 49. Debrecen, 1989)

IV. Színházi élet a városban

kísérte volna gesztusait! És, ha a kölcsönkéréseknél, az udvarlásnál nem fordul vissza a bohózat primitíven nevettető eszközeihez, akkor végig Gogol eredeti szándékához maradt volna hű. Talán feltűnt, hogy nem változik sokat felfedeztetése után. így volt jó. Hlesztakov csak egy pillanatra adja önmagát, amíg kiéhezve az ételnek esik. De előtte még ott hullámzik benne sikereinek emléke, s a polgármester megjelenése után már csak bábja a környezetének, saját gyengeségének. Ezért tetszhetett úgy, mintha csak egyik lábával állna a földön, mintha nem volna igazi kontaktusa partnereivel. Nem is lehetett -, s hogy ezt az illúziót jól éltette bennünk, Mensáros dicséretére mondhatjuk. Nem lehetett azért sem, mert hazugságainak leplében élt, s nem lehetett, mert hazug környezetében mégiscsak ő volt az egyetlen, aki a hazugságra nem akart berendezkedni s a szélhámosságát csak múló kalandnak tekintette. (Megjelent: Néplap, 1953. dec. 6.)