Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987)
I. Debrecen XVIII-XIX. századi festészetéről a portréművészet tükrében
kaytól is. Gyűjteményét Kazinczy katalogizálni kívánta, de ez nem valósult meg. 1824-ben azonban így írt róla a Kedveskedőben, erdélyi, debreceni útja során: „engem itt a Város Consulának, Tekint. Faji Fáy János Urnák, nekem kedves rokonomnak és régi kedves barátomnak Tekint. Nagy Gábor Procator Urnák, kincseik foglalának el és sok napokig" P Ugyanekkor látta és írta le a Református Kollégiumban Iévö Csokonai-szobrot, Ferenczy István müvét: „A Csokonai ive felett függ dr. Szombathy József Urnák, a Pest feledhetetlen orvosának, a mint a festékelés után hiszem, Donát által igen füven és szépen festett portréja." Ez a portré nem volt egyedül. A kollégiumban állt 1820 előtt több erdélyi fejedelem (Bocskai, Apafi), I. Ferenc és a jótevők, adományozók képmása, Domokos Lajos 1791-ben készült arcképe és Böszörményi Vonza Pál főbíró reprezentatív portréja. Mivel szignójuk nincs, Weiss Jánosra, Mihály nevű fiára és Johann Weiss nagyváradi festőre, valamint a már említett, erdélyi Simó Ferencre s a kollégium neveltjeire gondolhatunk. 14 A debreceni Református Kollégiumban magas szintű rézmetsző tevékenység folyt a századfordulón. A rézmetsző diákok körét műhelynek kell tekintenünk, ahonnan a jól rajzolók, festők kiemelkedtek. A rézmetszők patrónusa, Sárváry Pál fedezte fel a nagykőrösi Kiss Sámuelt (1781—1819), akit az alapítandó „rajzoskola" tanárának szemelt ki. Támogatta ezt Péchy Imre főgondnok, s Nagyszebenbe küldték, tulajdonképpen Péchy Mihály megsegítésére. 1805 tavaszán már két rajzot készített Kiss Péchy Nagytemplom-tervéhez. 15 Nagyszebenben építészeti téren Péchy Mihály, festészet terén Neuhauser Ferenc, a normál főiskola rajztanára igazította el. Itt-tartózkodása alatt sokat fejlődött: tanulmányozta a Bruckentalmúzeumot, és másolatot készített egy régi brassói polgármester arcképéről, akvarellben. Ezt a képet — hazatérve — Sárvárynak ajándékozta. 16 Hasonló ez a mű a már előzőleg, 1803ban készített, Szilágyi Gábort könyvtárszobában megjelenítő akvarelljéhez. 17 Fejlődését, ambícióit látva a bécsi akadémiára küldték 1806-ban. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel 1808-ban, s akkor az esztéta sokra tartotta munkásságát. 18 Úgy tűnik, mindent megtett, hogy segítse, foglalkoztassa, 1814-ben pl. azt írta Szentgyörgyi Józsefnek, hogy szeretne egy képet Bessenyei Györgyről: „ha a kép Rakovszky Úr kezében vagyon, kérni fogom professzor Kiss Sámuel Urat, hogy azt számomra pasztellben copizálja" P Ugyanekkor meglátogatta Kiss műtermét, de csak egyetlen „haszna" volt: egyetértően elbeszélgethettek a természetről és ideálról, sajnálkozhatott Kiss Sámuel sanyarú sorsán és visszafejlődésén. Mint több barátjának leírta: „Látni akartam, mint terjeszti Debreczenben a Szép érzését... Panaszkodik, hogy nincs dolga: professor, fizetik, de hogy van e haszna az ő ittlétének, arra gondja senkinek nincs. •— De legalább portretíroz az Úr ? — Azt sem — csak feleségének két képét láttató velem pasztellben és nem rosszul. Asztalán egy nagy tekercs papiros állott... kért, nézném végig azt a tekercset. — Bécsben dolgozott fők antik szobrot (statuák) után! Eltűnt bosszankodásom." 20 13 Kazincy Ferenc: Töredék egy Utazó Leveléből = Kedveskedő, 1824. 10. sz. 73—78. p. Idézet a 75 lapról. 14 Johann Weiss a nagyváradi nemzeti pingálóiskola professzora volt. Barokk Nagytemplom-tervet küldött Debrecennek (Balogh I.: Debrecen. Bp., 1958. 41. p.). Garas Klára említi Weiss Mihályt (i. m. 261. p.), Weiss János fiát, valamint Sz. Gy. = Művészet, 1909. 411. p. 15 Balogh István 1978-as i. m. és Adatok Debrecen képzőművészetéhez a 19. század elején című tanulmányában = Művészettörténeti Értesítő 1955. IV. 1. 55—65. p. írt részletesen Kiss Sámuelről, és közli Nagyszebenből írt leveleit (Sárvári Pálhoz). 16 Örököse, Sárváry Jakab 1846-ban adta át a Nemzeti Képcsarnokot alapító egyesületnek. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában 1939—3423. leltári sz. alatt. 17 Színesben repr.: Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok (Bp., 1976) 59. p. 18 18. Kaz. lev. XI. 239., 261. és XIV. 312. 19 Kazinczy levele Szentgyörgyi Józsefnek, Széphalom, 1814. ápr. 5. Közli: Kaz. lev. XI. 314—-315. P20 Kaz. lev. XI. 244—45., 261., kW. Lyka Károly i. m. is beszámol erről, 25. p. Debrecen és Kazinczy kapcsolatára bőséges adatot tartalmaz Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek (Bp., 1983) 30., 43., 56. p.
