Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)

V. Ejzolt készítmények

Századunk folyamán vették át a debreceni mézeskalácsosok a nyíregyházi mesterektől a pingált tészta készítését. A pingált tészta készítése igen intenzív Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is. Karcagon az 1950-es években egyetlen mester (Nemes József) próbálkozott vele. Tésztája ennek is méz nélküli fehér tészta. A díszítését ecsettel végzik. Kisütés után az egész tésztát befestik sárgára. Az ábrázolandó alak körvonalait nagy ecsetvonásokkal vázolják a tésztán. Ilyen díszítéssel készítenek /óvat, huszárt és babát. A /ovat pl. a következő módon pingálják : először a fejét, szíjazatát, szemét, száját, fülét, majd a sörényt. Ezután a nyereg körvonalait festik, majd a farkat, végül a lábát utánzó ecsetvonásokat végzik el. Igen érdekes Nyíregyházán a baba festése is. Gondosan kirajzolják az arcot, a főkötőt s az áll alatt a masnit. A pólyát azonban már egy-két ecsetvonással teszik némileg felismerhetővé. Egyes esetekben az arcrészt nem festik, hanem drukkolják, vagy kis fejet ábrázoló bilétet ragasztanak rá. Pingált tésztákat a mézeskalácsosok rendszerint a nyírségi és abaúji vásárokra készítenek. Debrecenben és vidékén csak akkor árulják, ha kimarad, nem tudják eladni valamelyik Szabolcs megyei vásáron. Igen kelendő a pingáltam Sárospatakon és környékén. Tiszántúlon a pingált tésztának fő készítési helye Nyíregyháza. A mézeskalácsos mesterek szerint a drukkolás nem régi gyakorlat, bevezetését a korábbi évtizedekben a bilétek hiánya okozta.