Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
apostol tiszteletére nevezett templomot" 71 Bunyitay a fent idézett pápai oklevél alapján Imre váradi püspökben határozza meg a templom építtetőjét, bár a templomot földesúri kegyúri templomnak tartja. 7- Zoltai az 1290-es évekre helyezi az építést. Balogh István és nyomában Sápi Lajos határozottan András comesben látják a tényleges építtetőt — Balogfi az első, aki ezt azzal is alátámasztja, hogy Debreceni András névadó szentje patronátussága alá helyezte az új templomot. 73 Előzőleg kifejtett véleményem szerint Debreceni I. András az 1290-es évek derekán feltehetően nem élt, hiszen ekkor a falu egyik részbirtokosa már a fia, Dózsa. Ha az Imre nagyváradi püspök által legkorábban 1297ben, legkésőbben 1317-ben felszentelt Szent András egyház helyén állott is korábban egy szerényebb templom, nem lehetett annak is a neve Szent András egyháza? E kérdés kapcsán érdemes felvetni Szűcs Istvánnak azt a gondolatát is, hogy Debrecenben és "... Magyarország ezen tiszántúli vidékén . .." feltehetően a keresztyénség először "... a keleti egyház szertartásai szerint honosult meg,... mivel ellenkező esetben a város legelőkelőbb temploma nem fogott volna András apostolnak — görög szentnek — tiszteletére elneveztetni.'"'' Jelen tanulmányunkban még érintőlegesen sem foglalkozhatunk a keleti keresztyénség tiszántúli elterjedésének nyomaival, ebben a vonatkozásban amúgyis történt már kezdeményezés." Annyit azonban feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy Dózsa apja András comes és a gótikus Szent András templom építése közötti kapcsolatra ugyanúgy nincs vitathatatlan bizonyíték, mint ahogyan azt sem lehet elvetni, hogy egy korábbi egyháznak ne lehetett volna a titulusa Szent András. Láttuk fentebb, hogy Szűcstől minden kutató Sápi Lajosig döntően két szálon próbálta a templom építési korát meghatározni: először is az Imre püspök által 1297—1317 közötti felszentelés hiteles adatából, másrészt abból a nem teljesen alátámasztott gondolatsorból, ami Dózsa apjának András comes-nek a nevét és a templom titulusát kapcsolta össze. így került be a tudományos köztudatba, hogy az 1564-ben megégett gótikus templomot nagy valószínűség szerint a XIII—XIV. század fordulóján építtette a földesúri család s azt 1317 előtt felszentelték. Legutóbb Entz Géza, hazai gótikus építészetünk legkiválóbb isme71 Szűcs i. m. I. 53. —A szájhagyományt Bolhányi Szabó Lajos: Debrecen helynevei (Debreczen, 1865) c. népszerű füzete közvetítette Szűcshöz. 72 Bunyitay i. m. I. 163—164. Szerinte Imre püspök azért építtethetett Debrecennek templomot, mert bizonyosan ugyan úgy a Káta nemzetségből származott, mint a város földesurai, a Debreceniek. Komáromy András általunk már idézett munkájában meggyőzően bizonyította, hogy ,a Debreceni család semmiképpen sem származthatható a Káta nemzetségből. Rophoin felesége viszont Káta nembeli Raphael leánya Katalin volt. — Bunyitay még azt is felvetette, hogy Imre püspököt nem is Váradon, hanem a debreceni Szent András-templomban temették el. 73 Ba\ogh Debrecen i. m. 10. — Sápi i. m. 8, 12. 74 Szűcs i. m. I. 137. 75 Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon. Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Szerk. Módy György, Debrecen, 1970) 145—184. — Jegyzékébe felveszi a visegrádi Szent András tiszteletére szentelt bazilita monostort is. Mesterházy hangsúlyozza, hogy nyilván nem lehet minden esetben keleti rítusra következtetni, még ha az egyház titulusa erre is utal. — A Szabolcs vármegyei Árpád-kori megülésű Kenézlő és Lórántháza — korábbi neve Lidér — egyházai védőszentje is Szent András volt. Lásd Monumenta Vaticana Hungáriáé, i. m. II. 246, 328, 329, 343, 359. — és Szabolcs vármegye — Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Borovszky Samu, Bp. 1900.) 336. — Mező András—Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára (Nyíregyháza, 1972) 30—31.
