Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

22. kép. Zoltai Lajos rekonstrukciós alaprajza, 1925. rője foglalkozott a Szent András-templom építéstörténetével.Későbbiekben álláspontját és az abból elháríthatatlanul levonandó következtetéseket részletesen ismertetjük. Most csak annyit, hogy Entz hangsúlyozza, hogy a templom kegyurasága a földesúri család fiágon történt kihalásáig (1404) őket illette meg, így — ,,. . . az alapítás és építés tőlük aligha vitatható el." Az, hogy a pápai oklevél Imre püspököt építtetőnek írta, csak arra utal, hogy őneki is lehetett valamilyen köze a templom tényleges építtetéséhez." Véleményem az, hogy Ivánka püspök panaszában elődjének mint építtetőnek szerepeltetése elsősorban határozott érv a domonkosok ellen, akár volt valóságos szerepe Imre püspöknek az építésben, akár csak a felszentelést végezte. Az építési idő meghatározásához a templom stílusának elemzésével is igyekezett közelebb jutni a kutatás. Tanulmányunk első részében már felhasználtuk — a Verestorony és az északi imaterem vonatkozásában — az 1626 után átalakított templomról ránk maradt négy ábrázolást: egyet 1712-ből, 1783-ból és 1788-ból a két céh szabadulólevél városképét, végül pedig az 1802. évi tűzvész után felvett, két változatban is ismert rajzot. Utóbbival egyidőben készült az alaprajz, mely feltűnteti a körítőfalat és az abba beleépített Verestornyot. Az északi imaterem keleti részét illetően az 1980. évi ásatás bizonyította az alaprajz pontatlanságát. Már Zoltai megállapította az alaprajznak — különösen is az Andrástemplom belső szerkezetére vonatkozó hiányosságát, tökéletlenségét. Ugyancsak hangsúlyozta a templom déli homlokzatát, illetve a nyugati homlokzatot a Cse76 Entz Géza 14. jegyzetünkben hivatkozott műve 47—53. 77 Entz i. m. 49.