Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
zötti pápai tizedjegyzékben szereplő László plébánossal. 8 ' 1 Ennek az egyhajós templomnak az Entz Géza és általunk is — úgy érezzük megalapozottan — kikövetkeztetett csarnoktemplommá bővítése a kegyuraságot gyakorló ősi földesúri család, a Debreceniek utolsó nemzedékeihez köthető. A két építési fázist —• az elsőt 1317 előtt, a másodikat leghamarabb az 1360-as és 70-es évek váltásakor — kizárólag a jelenlegi Nagytemplomon belüli ásatással lehetne bizonyítani. Bizonyos, hogy a néhány évvel korábban már teljesen megépült és felszentelt templomot Dózsa nádor halála után, 1324 táján keríthették birtokukba a domonkos rendiek. A pápai oklevél azon kitétele, hogy „világi hatalom támogatásával" ugyan vonatkozhat Dózsa fiai közül Jakabra vagy Pálra, de gondolhatunk a család másik ágából származó Péterfia Jakabra, akivel a Dózsa fiak később birtokperbe is keveredtek. Az új településközpont tervszerű kialakításának másik tényezője az 1270-es években mar álló földesúri kúria megerősített kastéllyá való kiépítése, amit szintén az 1310-es évekre helyezünk. Károly Róbert hűtlen nádora Barsa nembeli Kopasz felkelésének leverése után egykori tartományában a király a rend helyreállítását kipróbált hadvezérére és bizalmasára, Dózsára bízta. Mint a király helyettes bírája Debrecenben ad ki oklevelet már 1317. nyár közepén. Ugyanazon év júliusában bihari és szabolcsi ispán lett és Szatmár, Szolnok és Kraszna megyékben a király személyének képviseletében kiküldött bíró. 8 ' 1318 nyarán nevezte ki Károly Róbert erdélyi vajdává, majd megkapta Szolnok megye ispánságát. 80 1322^. év végén pedig nádor lett. 8 ' Dózsa kormányzati tevékenységének jó részét Debrecenben látta el. Ez is indokolta a kúria nagyobbítását. erődítését. A forrásainkban később emlegetett árokkal is körülvett régi kastély (vetus curia vagy castellum) 1322 előtt bizonyosan állott. De igazi vár sohasem lett. Az 1564-ben felgyújtott kastély helyére való emlékezés szájhagyománya vár-ról szólt. Ezért nevezték el 1845-ben Vár utcának a korábbi Könyvnyomtató köznek nevezett utcát. Itt jegyezzük meg, hogy a XVI—XVII. században egész Közép-Európában nagy kereskedő-iparos városnak ismert Debrecenről el sem „hitték", hogy ne lett volna középkori vára. Ha nem volt, a képzelet megrajzolta. A Városi Múzeum első állandó kiállításában szemlélhették meg a látogatók egy feltehetően a XVII. században készült Debrecin feliratú városképi rajznak a fénykép-másolatát. A metszet olasz mestere alacsony hegyek koszorújában ábrázolja a várost s feltűnteti az emeletes nyolcszögletű Magazino-t (raktár), a két tornyú Castello-t (várkastély) és a bástyafalakkal körülvett Fortezza-t (erőd). Az új központ kiépülésével egy időben 1300 és 1340 között záródott össze a korábban csak egymás melletti településrészek hálózata. Délen a Hatvan, illetve a Cegléd (ma Kossuth) utcák, keleten a későbbi Kígyó. Mányi és Faragó utcák vonala, északon a későbbi Pereces, Egymalom utcák, a Kasza köz (mai Thaly 84 1311. évi említését lásd a zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősebb ágának okmánytára. I—XII. (Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. Pest, Bp. 1871—1931) I. 130—131. — A pápai tizedjegyzékben történt említésére lásd Monumenta Vaticana Hungáriáé, i. m. 1/1. 43. 57, 65, 73, 80, 86. 85 Magyar Országos Levéltár. Dl. 96064, 97728. — Anjou-kori okmánytár. I. 435— 436 és 436—437. és a nagykállói Kállay-család levéltára I—II. (Szerk. Szentpétery Imre, Bp. 1943) I. 25—26. 86 Anjou-kori okmánytár I. 462 és 489. — Dózsa vajda két albírája Iván mester és Pál ispán Debrecenben ítélkeznek, lásd Magyar Országos Levéltár. Dl. 96066. 87 A Kállay-család levéltára I. 43, 44 — Zichy okmánytár I. 214.
