Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

DEBRECIN, ïMaaazmo z Casteîb 3 Fortezza . 25. kép. A képzeletbeli debreceni vár és kastély Kálmán utca) és a mai Mester utca, nyugat felől pedig a későbbi Tanító és Zúgó utcák vonala zárta be a házastelkeket és kerteket. Az új gótikus templomtól dél-délkeletre akkor nyerte el végleges helyét a későbbi forrásokban forum-nak vagy theatrum-nak emlegetett nagy piactér. Észak felé az ekkor keletkezett Péterfia Jakab utca vezetett ki belőle, dél-délkelet felé a fontos, Nagyvárad irányába tartó út, melynek felső szakasza később Várad utca lett. A korábban két településrész közötti útból is ekkor lett két oldalán házakkal beépített utca, a Homok vagy Homokos utca (a későbbi Csapó utca). A * nyugati irányba vezető út a későbbi Hatvan utca vonalvezetésével megegyező lehetett. Az új központ kialakulásának időszakát zárta le a ferencesek kolostorának építése. Megjelenésük — éppúgy, mint a domonkosoké — éppen a mezővárosi fejlődés bizonyítéka. Az alapítást megörökítő újkori kézirat nyomán Bunyilaytól kezdve 1312-ben adják meg a kolostor létesítésének évét és Péter fia Jakabot tartják alapítónak, Károly Róbert jóváhagyásával egy elhagyott és romos egyházat ő adott a ferenceseknek. A kolostor kápolnájának, mint későbbi adatokból tudjuk, a Boldogságos Szűz volt a patrónája. A kutatás nem vette figyelembe Karácsonyi János megállapítását, mely az évszámot hibásnak tartja. Szerinte egy X-et kihagytak a kéziratban, így az alapítás éve 1322. Valóban, a Karácsonyi által közölt és 1316-ra keltezett ferences kolostorjegyzék még nem sorolja a debreceni kolostort. Abban már Bunyitay-nak is igaza volt, hogy nem lehet egyértelműen Péter fia Jakabra gondolni, az alapító lehet Dózsa fia Jakab is. Hiszen a forrás csak egy Jakab vitézt (miles Jacobus) nevez meg. Zoltai, aki még az 1312. évi alapítási évből indult el, azt az ötletet is felveti, hogy talán az éppen akkoriban épült Szent András-templom helyén állott régi templom tégláit, köveit adták oda a ferenceseknek.

88 Ez nehezen valószínűsíthető hiszen a kor általános szokása, hogy a helyszínen található és felhasználható építőanyagot beépítik az új templomba, épületbe. Az alapítás éve bizonyosan 1322, ezt fo88 Bunyitay i. m. II. 444. — Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I—II. (Bp. 1923—24) I. 33, 34, 156. — Zoltai: Települések, i. m. 28—29. — Balogh: Debrecen, i. m. 12.