Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

Bordainditô váII

kö darab 1 = 5 13. rajz. A múlt század végén az Emlékkertből a Kollégiumba bekerült kőfaragójellel ellátott kőemlék, anyaga riolit tufa. A gótikus boltozati zárókőből így lett Debrecen város címere, melyben való igaz már a XVI. század első harmada óta zászlós bárányt ábrázoltak. A kőemléket a Déri Múzeum mindenkori állandó kiállításában szerepeltették. 1949-ig mint városcímert, 1976-ig mint a Szent András-templomból való Agnus Dei-vel díszített zárókövet.

38 1976-ban került vissza az egyházhoz, jelenleg a Kollégiumban létesített Egyházművészeti Múzeum állandó kiállításában látható. Értékelésével később részletesen foglalkozunk. 38 Vezető Debrecen sz. kir. városi Déri Múzeumában (összeállította dr. Ecsedi István, Debrecen, 1930) 147. — A Sőregi János által összeállított második és átdolgozott kiadásban (Debrecen, 1939) a 169. oldalon olvashatjuk először, hogy „Debrecen kőbe faragott címere ... a csúcsíves Szent András-templom egyik dongaboltozatának záróköve volt." Az építészeti funkció helyes meghatározása mellett, látjuk, a címer-ábrázolás téves elképzelése tovább élt.