Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
rult. A másik mintegy másfél mázsányi súlyú, keresztalakú terméskő, mely látszólag valamely góth épületnek ajtaja vagy ablakához szolgált, annak kiegészítő részét tevén; amit eléggé bizonyítanak a vésnök által rámetszett X-ek, egy 8-as szám s talán egy E betű; mely utóbbi jegyet azonban tisztán meghatározni már nem lehet. . . 3 ' 4 A szobor — vagy oszlop — talapzataként leírt kő későbbi sorsát nem ismerjük. Nem akadtunk nyomára olyan feljegyzésnek, mely szerint ezt az egyház esetleg beszállíttatta volna a Kollégiumba. Fontos a leírásban az, hogy „valamely épület anyagai közé szorult." Ez világosan utal arra, hogy fellelésekor a követ habarcs- és téglatöredékekbe ágyazva találták. A másik kőemlék viszont szerintünk nem más, mint a Szent András-templom egyetlen emlékeként számon tartott zászlós bárányt ábrázoló gótikus boltozati zárókő! Az újsághírt leadó névtelen tudósító még a földtől csak kevéssé letisztított állapotban láthatta. Ezért írta róla — a négyfelé futó bordái nyomán — hogy „keresztalakú". Viszont már látta a bárány fejének felső vonalában, attól balra, a bevésett jeleket. A zárókő a Kollégium Könyvtárának gyűjteményébe került, s ott mint Debrecen városa címerét tartották számon. Szűcs István is ezt látta. Munkájában írta, hogy 1628-ban az újjáépített templom északi falába elhelyezték Bethlen Gábor címerét és a város „márvány" címerét és közöttük illetve mellettük és felettük öt kőtáblát latin nyelvű verses szöveggel. 3 ' De a Kollégium gyűjteményébe nem került be sem Bethlen Gábor sem a város márvány címere, a kőtáblák sem! Szűcs István az 1863-ban a földmunkák során megtalált zászlós bárányos zárókövet keresztelte el város-címernek. Pedig az általa megadott egyik tábla szövegéből kitűnik, hogy a város címerén rajta volt a főnix-madár. De ez a két márvány címer elpusztult a szöveges táblákkal együtt. Az utókor azonban Szűcs tévedése nyomán az Agnus Dei-vel díszített zárókövet városi címerként tartotta számon. 1930-ig a Kollégiumban őrizték. Az egyház ekkor adta át tulajdonjogának fenntartásával ,. .. . a Déri-múzeumban elhelyezett városi múzeum részére." Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben sorolt egyéb műtárgyak között ezért találjuk a kőemlék következő meghatározását: (letétbe adják) „3. A Rákóczi-harangból és a Szent András-templom falából való címerek és feliratok közül Debrecen város címerét (kiemelés M. Gy.)" 36 A boltozati zárókő előkerülés! helye feledésbe merült, azok között a tárgyi emlékek között tartották számon, melyek az 1802. évi tűz után lebontott András-templomból valóban a Kollégium könyvtárának gyűjteményébe kerültek. Ez a két hiteles emlék viszont Rákóczi György vörös márvány címere és egy vörös márvány ovális tábla, mely megörökítette, hogy Rákóczi György, Borsod vármegye örökös főispánja készíttette 1628-ban a kishajó díszes, kőoszlopos kapubejáratát. A címer és egy sárkány-ábrázolás a kapun volt elhelyezve, a kapu felett volt az ovális márványtábla. Az ugyancsak elpusztult sárkány-ábrázolás nyomán a debreceniek ezt a keleti bejáratot sárkányos ajtónak nevezték. 3 ' 34 Hortobágy II. évf. (1863) 7. sz. (febr. 15.) 33. — Az újsághír a következőképpen fejeződik be: „Igen derék lenne, ha ez ásatás alkalmával a régi egyháznak föliratos márványköveiből — melyek a falakba voltak betéve — találhatnának néhányat, emlékmaradványokul Debreczen múltjából." — Tehát 1863 előtt nem voltak feliratos táblák! 35 Szűcs i. m. I. 262—266. — Megadja a latin szövegeket és azok magyar fordítását is. 36 A jegyzőkönyvet Karai Sándor kollégiumi igazgató, dr. Varga Zsigmond könytárigazgató és dr. Elek Imre gazdasági tanácsjegyző, valamint dr. Ecsedi István múzeumigazgató és dr. Zoltai Lajos tb. múzeumigazgató 1930. január 11-én írták alá. Déri Múzeum Irattára. DMsz. 31/1930. alatt. 37 Szűcs i. m. 267—268.
