Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. Debrecen, 1983)
Niederhauser Emil: Az új bolgár állam beilleszkedése a XIX. századi tőkés fejlődésbe
Niederhauser Emil Az új bolgár állam beilleszkedése a XIX. századi tőkés fejlődésbe A modern Európa kiemelkedése a hagyományos társadalomból a történetírás egyik sokat kutatott és talán még többet vitatott kérdése már a múlt század közepétől. Újabb és újabb közgazdasági elméletek különböző friss szempontokat nyújtottak a gazdaságtörténészek számára, más és más tényezők kerültek előtérbe vagy szorultak hátra, és a vita ma is változatlanul folyik. Jérôme Adolphe Blanqui, a közgazdász megállapítása azonban, aki először vetette fel a két forradalom kérdését, 1 amely ezt a fejlődést Európában elindította, majd az egész világra kiterjesztette, más és más interpretációval, de a múlt század dereka óta érvényes. Blanqui szerint az angol ipari forradalom és a francia politikai forradalom volt az, amelynek együttes hatása a mai Európát létrehozta. Nehéz volna egyértelműen állást foglalni, melyik volt kettejük közül a fontosabb, hiszen gazdaság és politika kölcsönhatását ma már nemcsak a marxisták látják világosan. Nem kétséges, hogy a tőkés fejlődés politikai előfeltételeinek a megteremtése az egyik lényeges pont volt. De tárgyunknál fogva az ipari forradalom kérdése kell hogy elsőrendűen foglalkoztasson. Világos ma már, hogy az ipari forradalom 2 nem szűkíthető le egyszerűen a hagyományos módon néhány textilipari munkagép és a gőzgép, mint a legfontosabb erőgép feltalálására a XVIII. századi Angliában. Az biztos, hogy ezeknek a találmányoknak jelentős szerepük volt, az ipari forradalom fogalma azonban ennél sokkal szélesebb, az egész gazdaság és a társadalom mélyreható átalakulását kell ezen érteni, s ennek a modern gépi nagyipar létrejötte csak az egyik összetevője, a kérdés pénzügyi oldalai, a megfelelő társadalmi szerkezet, a rendelkezésre álló szabad bérmunkaerő, az állam támogató ösztönző szerepe, a tőkés viszonyoknak megfelelő jogrendszer kialakulása ugyancsak lényeges mozzanat. Ezeknek a tényezőknek bonyolult kölcsönhatása nyomán indulhatott meg a hagyományos társadalom béklyóinak a lerázása után a gazdaság önfenntartó növekedése, az egyre nagyobb volumenű termelés. És ha a mai világhelyzetben már kissé le is lohadt az 1950—60-as évek nagy lelkesedése a gazdasági növekedés iránt, mert a hátrányok most kezdenek kiütközni, a múlt század vonatkozásában egyértelműen pozitív jelenségnek látjuk ma is. Immanuel Wallerstein sok vitát felkavaró könyve, A modern világrendszer 3 dobta be a köztudatba, hogy a „hosszú" XVI. század óta az akkor még csak Európa jórészére és a két Amerikára, meg néhány egyéb gyarmatra kiterjeszkedő gazdasági 1. Jérôme Adolphe Blanqui: Histoire de l'économie politique en Europe, depuis les anciens temps jusqu'à nos jours. 2. köt. (Paris, 1837—38). 2. Phyllis Deane : The first industrial revolution. (Cambridge, 1965). 3. Immanuel Wallerstein: The modern world-system, vol. 1. Capitalist agricultura and the origins of the European world-economy in the sixteenth century. (New York —San Francisco —London, 1974). Magyarul: A modern világgazdasági rendszer kialakulása (Bp. 1983).
