Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. Debrecen, 1983)
Dankó Imre: A bolgár piacok és vásárok néprajzi kérdései
sőt fejlődtek tovább, mint például a plovdivi is, és vált napjainkra árubemutató nemzetközi vásárrá (Mex^yHapo^eH MOCTpeH naHanp). 18 A bolgár vásár-piactörténet az 1944. évi szeptember 9-i forradalom után érdekes fordulatot vett. A szocialista átalakulás úgy vélte, hogy a piac és a vásár a tőkés gazdasági rendszer sajátja lévén felesleges, feladatát a szocialista kereskedelemnek kell ellátnia. Ennek a vélekedésnek megfelelően a piacok, vásárok zöme megszűnt, illetve korábbi jelentőségét elveszítve csak itt-ott maradt fenn csökevényes formában egy-két kisebb. Ez a fordulat nem adminisztratív intézkedések, tiltás következtében, hanem a tulajdonosi és a termelési viszonyokban bekövetkezett alapvető változásoknak megfelelően állt elő. Ezt igazolja az is, hogy a különböző alkalmi árusítások zavartalanul továbbfolynak a ma Bulgáriájában is. Magam láttam például Sumenben esős idő után az utcán éti csigát árusítókat vagy Batakban is, a főtéren oda fölhozott paradicsomot, ugorkát árusítani. Érdekes idevonatkozóan a már idézett Kolev megjegyzése, aki szerint „hasznos lenne új formában fenntartani a vidéken a vásárokat a fejlett szocializmus építésének időszakában is. A vásárokon divatrevüket lehetne szervezni, bemutatva a helyi lakosság régi viseletét, valamint a mai divatot. Hasznosak lehetnének a vásárokon rendezendő népdal- és néptáncfesztiválok a folklór megőrzése és továbbadása szempontjából. Bemutatásra kerülhetne újból a bolgár nemzeti-népi konyhaművészet és tág teret biztosíthatnának a vásárok a giccs elleni küzdelemnek, igazi népművészeti áruk kiállítása és árusítása révén. Új ünnepekre, szocialista tartalommal megtöltött ünnepekre van szükség. Ilyenek lehetnének a piacok és vásárok, amelyek valamely nemzeti vagy helyi ünnephez kapcsolódnának, felújításra kerülhetnének a nemzetségi találkozók, a dionüszoszi ünnepségek stb." 19 De ne kalandozzunk el a tárgytól ! A bolgár vásárok, piacok néprajzi kutatásával kapcsolatban még meg kell említeni, hogy a piacok, vásárok a maguk rendkívüli változatosságával, színes kavargásával, élénkségével felkeltették maguk iránt a képzőművészek, elsősorban a festők érdeklődését. A bolgár piacok, vásárok — akárcsak minden más piac és vásár is — rendkívül életteliek és ennek megfelelően festőiek. Nem csoda, ha minden valamirevaló festő megpróbálkozott megfesteni a piacot, a vásárt. A bolgár festészet is bővelkedik a piac-, a vásárábrázolásokban. Azonban mindjárt el is mondhatjuk, hogy a bolgár vásárok, piacok hangulatát, lüktető, eleven életét, a helyi népéletet jellemző részleteit csak a legnagyobbaknak sikerült ábrázolni. 20 Azonban a bolgár népélet, a kultúra jobb megismerése, az árucsere néprajzának felderítése szempontjából elsősorban nem is ezekre a nagy alkotók kivételes alkotására gondolok. Ezekben a festmények ugyanis bármily mértékben realista alkotások is, végeredményében az esztétikum érvényesül. Ezért tudományos, néprajzi szempontból többre kell értékelnünk azokat az ugyan kis mesterektől származó, de aprólékos gonddal készült, elsősorban tárgybeli hitelességre törekvő alkotásokat, 18. Ljubomir Dinev—KirilMisev: Bulgária földrajza. (Budapest, 1981) 296—298. 19. Mb. KojieB: na3apHTe... i. m. 132—133. 20. A bolgár festők vásárt, piacot ábrázoló alkotásai közül csak néhányat sorolok föl : üapocjiaB BernHH (1859—1915): 3aBptuaHe ot na3ap. — Vö. : flparaH TeHeB: Berao 3eneHOTo kjiohto. Co$hji, 1979. 417.; Ahtoh Mhtob (1862—1930): Ha na3apa. — Vö.: fl. TeHeB i. m. 410.; Ahtoh Mhtob: JlHMOHaflacHH Ha CTapa3aropCKHH na3ap. — Vö.: J\. TeHes i. m. 411.; Ahtoh Mhtob: na3ap. —• Vö. : /J, TeHes i. m. 412.; Ahtoh Mhtob: CenaaHKH Ha na3ap b Co<J)hh. — Vö. : TeHes i. m. 448.; Toto caBOB (1880—): ToBeacOT na3ap Kpaü nnoBOTB. Olajkép a plovdivi képzőművészeti Galériában; Eopnc HßaHOB: nacaac CB. HnKOJia (1937). Olajkép a szófiai Bolgár Nemzeti Galériában; BeHTO OêpeiirKOB (1899—1970):na3ap. — Vö. : JJ,. TeHeB i. m. 515.; BeHTO 06penncoB: CejiHHKH Ha na3ap (1962). Olajkép a szófiai Bolgár Nemzeti Galériában; MßaH Oöepőayep: 5tCaTHa na3ap. Színes reprodukció a CnasHHH XXX. 1974. K)hh. számában stb.
