Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. Debrecen, 1983)

Dankó Imre: A bolgár piacok és vásárok néprajzi kérdései

cserébe hozott döntő változást a török hódoltság. Elsőrenden azzal, hogy a bolgár árucserét a birodalom belső árucseréjévé alakította, az északra való kereskedés útjait elvágta és külföldi kereskedőket nem engedett a területre, a raguzai kereskedő kompániák kivételével.

11 A bolgár árucsereviszonyok erőteljesen a birodalom központja felé orientálódtak és egyébként is keleti hatás alá kerültek. Kialakultak például a csarsiák, megjelentek a keleti kereskedők, a keleti áruk a bolgár vásárokon, piacokon. A már korábban kialakult bolgár kézművesség a keleti piacokra is kezdett dolgozni, orientális igények kielégítésére sajátos réz-, bőr- és fakészítményeket állított elő és hozott forgalomba.

12 A kereskedelem bolgár kézből kicsúszott és különböző telepes népcsoportok kezébe került: elsősorban görögök (Panaguiste; panagár= országos vásár), aztán albánok (Arbanaszi), továbbá vlachok-cincárok (Krusovo) kezébe. A legnagyobb vásárhelyeken jól védhető, biztonságos kő áruraktárak épültek, amelyekben belül is, de inkább rajtuk kívül és közvetlenül a szomszédságukban folyt az árusítás. Ezek voltak a bezisztenek, amelyeknek egy-egy szép, megmaradt példánya Sumenben és Jambolban még ma is megtalálható. A falusi lakosság árucseréje tényleges cserévé fejlődött vissza. Bolgár földön is elterjedt a kisázsiai eredetű oka mértékrendszer -— súly, űrmérték — a maga rendkívül gazdag változataival.

13 A vazrazsdane korára, a bolgár árucsere további fejlődésen ment át. Széleskörűen kifejlődött a kézművesség és egy új bolgár kereskedő-réteg is kialakult. A felszabadítás után, a biztonságos körülmények között erőteljesen fejlődő, és árutermelő irányt vett bolgár mezőgazdaság, az itt-ott már manufakturális szintre emelkedő kézművesség és a jobbára vetélytárs nélkül maradt bolgár kereskedőréteg minden tekintetben felvirágoztatta az árucserét. A közlekedés erőteljesen a Duna felé irányult, a kereskedelem ismét az északi területek felé fordult (Havasalföld, Szerbia, Erdély, Bánát, Bácska). A bolgár piacok és vásárok ebben az újjászületési időszakban erősödtek meg, fejlődtek ki igazán. Sok helyen akkor létesültek, amit a helynevek is igazolnak: Novi-pazar.

14 A felszabadulást követően a bolgár árucsere fejlődéséhez kedvező gazdasági, társadalmi és kulturális körülmények alakultak ki. Sok régi piac-vásár átalakult, esetleg jelentőségében csökkent, sok új keletkezett. Ebben az átalakulásban gyorsan 11. Iovanna D. Spisarevska: Les relations commerciales entre Dubrovnik et les régions bulgare sous la domination ottomane (XV

e

—XVI

e s.). Etudes Historiques. A 1' occasion du XIV

e congres internationales des historiques San Francisco, 1975. VII. (Sofia, 1975) 101—132., VirginiaPaskalova

: Contribution aux relations commerciales des provinces balkaniques de 1' Empire ottoman avec les Etats européens au cours du XVIII

e et la première moitié du XIX

e s. Uo. A

l'occasion du VI

e congres international des Etudes Slavs, Prague. IV. (Sofia, 1968) 265—292., Iovanna D. Spisarevska: Le résau routier entre 1' Adriatique et la mer Noire dans le cadre des échanges commerciaux des territoires bulgares aux XV

e

—XVI

e siècles. Uo. A 1' occasion du IV

eme congres international des Etudes SudEuropeenes, Ankara, 1979. IX. (Sofia, 1979) 151—172., Ekatérina Vétchéva: Les associations commerciales des habitants de Dubrovnik dans les terres bulgares durant les XIV

e

—XVII

e siècles. (Structure et organisation). Uo. A 1' occasion du rv

eme congres international des Etudes Sud-Europeenes. (Ankara, 1979) 173—186. 12. Dearborn, H. A. S.: A Memoir on the commerce and navigation of the Black Sea, and the trade and maritime geography of Turkey and Egypt. I

—II. (Boston, 1819) I. 201—205. — VÖ.: CTe4>aH 3axapneB: reorpa4>HKo-Hctophko-CTaTHCTHHecKo ormcaHHe Ha TaTap-na3apA«HirrKaTe Kaa3a. Co^hh, 1973. 13. „L' ocque(okka) est le poids et la mesure (s. Mera) turque". Boité, A.: La. Torquiéd'

Europa ou observations sur la géographie, la géologie, l'histoire naturelle, la statistique, les moeurs, les cous tûmes, P archéologie, 1' agricultue, l'industrie, le commerce, les gouverments divers, le clergé, l'histoire et l'état politique de cet empire. (Paris, 1840) 120. 14. Általánosan elterjedt helynévadás. Például Lengyelországban: Novy Targ. — Vö.: Hobh na3ap. H. Mumee— H. Muxaünoe—

H. Bam/apoe—C. Kupadotcuee: TeorpaíjcKH Pchhhk Ha Eï.jirapHH. (Co<1)hh, 1980) 338.