Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok IV. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 41. Debrecen, 1983)

Gjurov, Alexandar: Az 1923-as bolgár felkelés magyar sajtóvisszhangjáról

Véres harcok Szófia körül főcím alatt több alcímmel — A bolgár kormánycsapatok megverték a kommunistákat., Nagy vérontás Ferdinandovo és Filipopolis mellett. — a grazi Tagespostra és a berlini Berliner am Mittagra hivatkozva, mitsem törődve három nappal korábbi hírére, amely sietett beharangozni, hogy a kommunista forradalmat sikerült leverni és az országban mindenütt nyugalom van, véres, az egész országra kiterjedő harcokról írt. Nagyon érdekes a hír további része, amely szófiai forrásra hivatkozva mintegy előre igyekszik igazolni a tiszti különítmények kegyetlenségeit, vérengzéseit. A hír ezen része így szól: „A kormánycsapatok ágyúzzák Ferdinandovo várost és azt hiszik, hogy a kommunisták eme utolsó fészkének eleste már csak órák kérdése. Minthogy néhány olyan helyen, ahol már egyszer elnyomták, a bolsevizmus ismét kitört, a kormány erélyes rendszabályokhoz nyúlt és több helyen kiirtották a kommunistákat. Azt a kommunista csapatot, amely Filipopolis mentén a vasútvonalat már háromszor felrobbantotta, teljesen megsemmisítették; a közlekedés helyre állt és a vonatok nem késnek. Ferdinandovo környékén nagy vérontás volt és a kormánycsapatok parancsnoksága attól tart, hogy a vörös csapatok ahhoz az eszközhöz nyúltak, hogy az első vonalba polgárokat állítottak a vörösök védelmére és így nagyon sok polgár halálát lelte. Emiatt a kormánycsapatok legénysége közt rendkívüli az elkeseredés, a tisztek nem képesek többé a fegyelmet fenntartani s azt hiszik, hogy a közül senki sem kap kegyelmet. Ennek ellenére megerősítik azokat a híreket, hogy néhány faluban ismét felütötte fejét a kommunizmus." Ezzel azonban a küzdelem nem ért véget. A júniusi felkelés ideje alatt — mint ismeretes — a Bolgár Kommunista Párt semlegességi álláspontra helyezkedett, mert abból a hibás megítélésből indult ki, hogy a harc akkor a burzsoázia két szárnya, a városi és a falusi között folyik. A bolgár kommunisták rendkívül gyorsan feltárták saját taktikájuk hibáit, augusztus 5-től 7-ig a Központi Bizottság ülést tartott, amelyen a többség azon a véleményen volt, hogy nemcsak lehetséges, de szükséges az eddigi irányvonal mielőbbi megváltoztatása, azaz hozzá kell látni a reakció elleni döntő harc, a fegyveres felkelés előkészítéséhez. Ezt az elfogadott határozat jól tükrözi : „A június 9-i államcsíny hatalmi válságot nyitott meg, s ebből a kiút nem lehet más, mint a tömegek fegyveres felkelése a munkás-paraszt kormány nevében". Ott olvasható még egy, nem kevésbé fontos útmutatás: „Politikai vonatkozásban a pártnak arra kell törekednie, hogy létrehozza a városi és falusi dolgozók egységfrontját...". Erről írt Révai József is a Munkás hasábjain : „A munkás- és parasztkormány jelszava valóban logikus folytatása az egységfront taktikájának és szükségszerű kiegészí tése a munkáskormány jelszavának". A fasiszta Cankov-kormány szintén látta, hogy helyzete több mint bizonytalanszeptember 6-án Ivan Ruszev tábornok, belügyminiszter szigorúan bizalmas körtávirattal elrendelte a megyei elöljáróknak, hogy a lehető legnagyobb titokban készítsék elő a Bolgár Kommunista Párt központi és helybeli vezetőinek letartóztatását. Szeptember 12-én a letartóztatásokat el is kezdték, bezáratták a pártklubokat, elkobozták az ott levő iratokat. A párt felkészült erre a lépésre, s habár a rendőrségnek sikerült 2500 kommunistát elfogni, a Cankov-kormány nem tudta megfosztani a Bolgár Kommunista Pártot vezetőitől. Ugyanezen a napon a letartóztatások válaszaként, a Rózsák Völgye keleti részében, elsőként Maglizs községben, a szeptember 23-ra virradóra kitűzött időpont előtt kibontották az antifasiszta felkelés zászlaját. Az idő előtt kitört felkelés leveréséről meglepően gyorsan, már szeptember 14-én beszámolt a Debreczeni Újság. A közlemény címe is érdekes: Megakadályozták a bolgár kommunisták forradalmát. A cikk egy Szófiából szeptember 13-án kelt tájékoztatásra hivatkozva ezt írta: „A bolgár kommunisták a hadsereg soraiba is be akartak férkőzni. A bolgár kormány az összeesküvés felfedezése után erélyes intéz-