Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Keserű Katalin: Izsó és a nemzeti romantika
gásaként készült 1859-es bécsi Széchenyi-mellszobor és a már Münchenből, 1860-ban az MTA-nak küldött saját Széchenyi-portréja kapcsán. (Elmélyíthette ismereteit és Széchenyi-képét az az Almási Balogh Pál is, aki Széchenyi háziorvosa volt egykor, s akinek szobrát 1864-ben mintáza Izsó, éppen a Széchenyi-pályázat idején, az akadémia megbízásából. Kérdés, s ez többi portréira is vonatkozik, hogy élő kortársairól természet után készíthetette-e szobrait Izsó, s egyáltalán munkamódszere milyen volt. A további kutatás feladata ezt kideríteni.) A viselettel sem volt nehéz dolga. Egressy Gábor, Arany János mellszobrát hasonló öltözetben készítette már 1862-ben. Az erőteljes alak, a tartás férfiassága, a „helyes", azaz hatásos „plasztikai felfogás" 2 ' 2 pedig abból a határozott formateremtő képességből született, amit a romantika tiszta plasztikaelvének lehet tulajdonítani, s amit nálunk egyedül Izsó képviselt. Izsó azonban a romantika pátosza nélkül, külső s belső jellemet sűrítve, a belső erőt, a tetteket formákba fogalmazva alkotott emlékszobrot romantika és realizmus határán. Ez az, amit előre meghatározni nem lehet, s amivel kapcsolatban az utókor csak megdöbbenését fejezheti ki a kortárs szoborbírálók vakságáról, akiknek akadémikus-eklektikus álláspontja a következő volt: a beadott pályaművek alapján kivitelezendő szoborban legyen meg Izsó eszméje, Engel József ízlése a végrehajtásban, aprólékos kivitel Faragó mintájára, s jelképek Vay Miklós dombod művei szerint. 2 ' 1 Ez az álláspont jól jellemzi a kort, az emlékszobrászat egészét, s a végül kivitelre került Engel-szobrot is. Belőlük leolvashatjuk a köz állapotját, célját, ami azonban gyakran az „egyéni művészi akarásnak talán gátat is vet" 24 . Miközben a Széchenyi-vita folyt, mert hiszen még 1872-ben is felemlegették a bizottság végzetes hibáját, Izsó már eljárt Debrecenbe, s a Csokonai-szobor készítését is elvállalta. Petőfi hatása mellett Csokonai szelleme is tovább él Izsó művészetében. Petőfi a kálomista pap vendégeként egy lakodalomba keveredő költőről Csokonai c. versében írja: „És ím az étel és bor mellett Ês a zenének hanginál Csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály." Így jelent meg Izsó kortársának festményén is (Jankó János: Csokonai a lakodalomban, 1859), mint egy népi életkép egyik szereplője, hiszen hány és hány életképnek témája ezidőben a mulatozás, s annak elmaradhatatlan része, a tánc! Elég, ha csak Lötz Parasztlakodalmára
