Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Balogh István: Városépítészeti törekvések a XX. században

A BUZGALOM ELLANKAD Az Emlékkert társulat nagy eredményt ért el, mert a Csokonai szobor felállításával, a tér keleti része is rendezve lett. De a debreceniek kettős lelkét nehezen lehetett megváltoztatni. Az egyik választmányi tag, kinek háza e kert mellé esett, azért tagadta meg az ajánlásának befizetését, mert annak beültetése a házára hátrányos: „mert azt a fák eltakarják, a kilátást előle elzárják, a szekerek és állások általános porosodást idéznek elő". Fizetni csak akkor hajlandó, ha a társulat a háza előtt az utcát kikövezteti. A társulat nem engedett, mert a felajánlás nem a kövezéshez, hanem a kert létrejöttéhez volt kötve.

28 A város sem teljesítette a kövezést, a kertet is nehezen lehetett a kártételtől megóvni. A kertészt a kertben tartott ünnepségeken még meg is verték.

29 Valamit azért a város it tett, 1861-ben a város kapujától még távol eső állomás környékét rendezték. Cegléd utcán (a mai Kossuth utca) több háztulajdonos a háza előtt fákat akar ültetni, ezek fogják majd a gyalogjárás szegélyét az eddigi cölöpök helyett jelölni. „A faültetést, már többen megkezdték, óhajtandó, hogy mindezen szépészeti, mind egészségi szempontból üdvös kezdeményezésnek mentül több követője legyen", — buzdítja a közönséget a helyi hírlap.

30 Szűcs István, Debrecen első történetírója 1871-ben felsorolta a város akkori nevezetességeit. Ezek: a Hortobágy, a kenyér, perec és bélessütők, a szalonna, a sodor, a kolbász, a szappan, az országos vásárok, a talyigások. A városnak nincs folyója, nincsen köve. Amit a természet megtagadott, azt az emberi beavatkozással kell pótolni. „Gyalogjárdáit téglával, főbb utcáit részben fakocka lapokkal, részint gránit kövekkel kiburkoltatta. Sétaterei és mulató népkertjei a finnyásabb ízlést is képesek kielégíteni."

31 Tárgyilagosan persze meg kell állapítanunk, hogy sétatere legfeljebb a Nagyerdő felé vezető fasor volt, négyes sora között homokos szekér és lovagló úttal, közkert az Emlékkert, a Füvészkert és a gőzmalom-kert. Az Emlékkertben a kollégium tengelyében állították fel az 1861 óta raktárban elrejtett szabadságharci emlékművet, 1867. augusztus 2-án, nagy ünepségek között a szobrászművész jelenlétében.

32 Két év múlva a templom háta mögött felállították a Szombathy István főbíró és felesége, Veresmarti Zsuzsanna porosz-gránit emlékoszlopát. A volt főbíró és felesége alapítványából épült 30 év múlva a mai Kossuth