Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Balogh István: Városépítészeti törekvések a XX. században

utcai templom. Az emlékobeliszk most e templom mellett áll, de a több ízben tetejére szerelt bronz urnát a buzgó fémgyűjtők mindig ellopták. 33 A Füvészkert 1870-ben Vass Pál munkájának eredményeként tudomá­nyos rendszerbe szedett botanikus kert volt. Üvegházában 60 faj, szabad­földjében évelők és egy évesek együtt kb. 560 fajjal voltak képviselve, 1883-ban a mai általános iskola — akkor gazdasági tanintézet — építése miatt kb. 1/6 részét elvették. 34 Az állomás előtti népkertet — amely az Emlékkerthez hasonló vaske­rítések között 1949-ig fennállott, 1862-ben létesítették. 35 A 70-es években jött divatba a Nagyerdő is, a húsvét és pünkösd má­sodnapi mulatságok rendezésére. A polgárok kocsin, a cívisek ekhós sze­kereken vonultak ki, a mesterlegények, kereskedő és tanuló ifjak, a ka­tonák gyalogosan. A mai Simonyi út végén levő klasszicista csőszháznál a csőszök és a városi rendőrök a botokat és fokosokat gondosan elszed­ték, a verekedések megakadályozására. Maga a hivatalos város a múlt század utolsó harmadában nem sokat tett a város szépítésére. 1861 óta ugyan működött egy építési és szépí­tési bizottság, nagyrészt az Emlékkert társulat vezetőiből, és próbált is agitálni szóban és hírlapok útján, de javaslatai megbuktak a városi ve­zetőség közömbösségén, amely szívesen meghajolt a befolyásos polgárok magánérdekei előtt. Ezt mutatja a Nagytemplom előtti piactér rendezé­sének meghiúsulása is. A mai Kossuth szobor előtti tér még akkor nem volt ilyen tágas. A tér nyugati oldalán az egy és két emeletes eklektikus házak sora ugyan egy­séges képet mutatott, de a keleti oldalon a Csapó utca elejét a mai ház­sorból messze előre ugró két ház tette szabálytalanná. A korábban ülte­tett fákat — láttuk — a tanács kiszedette. A tér kopár, baromfi, zöldség, gyümölcs, fa, káposzta-piacul szolgált, középen kikövezve, kétoldalt sár­ban, porban a piac hulladékával, itt-ott néhány gázlámpával. Kovács Lajos akkori polgármester felkérésére az Emlékkert társulat új tagok toborzásához fogott és tervbe vette a főpiac rendezését, fákkal való belütetését és elkerítését. A felhívás szerint: „Debrecen van hivatva arra, hogy a természet által tőle megvont folyóvíz, a hegyek és a kő hiányát fák, bokrok és virágok által pótolja." 36 A tervet Kacskovics Iván és Vass Pál hamarosan el is készítették, a költségeket is kidolgozták, az Emlékkert társulat vállalta volna a beül­tetést és gondozást is. A kerítés oszlopait is kifaragtatták. A hivatalos hatóság nem is ellenezte volna a tér egy részének befásí­tását, a heti és országos vásárok helyének kijelöléséről is gondoskodott. A városi közgyűlés is egyetlen szavazattöbbséggel hozzájárult a tervhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom