Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Balogh István: Városépítészeti törekvések a XX. században

reskedőket, az Emlékkert Társulat és a Csokonai szoborbizottság pártfogóit. Mindhárman az újkori polgárság tipikus képviselői, mindhárom self made man, saját erejük révén váltak a helyi társadalom legvagyonosabb tagjaivá, akik vagyonuk révén egyúttal a kulturális megmozdulások támogatására is kötelezettséget éreztek. Farkas Ferenc a 60-as évek végén már nem ált, Váradi Szabó Lajos, a dinamikus sógora, Csanak József mellett mindig másodhegedűs volt. Csanak József ezidőben férfikora teljében van (1819-ben született), már az egész Északtiszántúlt és Erdély északkeleti részét ellátó fűszeres gyarmatáru nagykereskedés tulajdonosa. Iskolai végzettsége nem több, mint amennyit a derecskéi partikulában szerezhetett, lévén apja itt negyedtelkes jobbágy. Vándorlegényként bejárta Ausztriát és Bajorországot. Hazatérte után előbb a Takarékpénztár könyvelője lett, 1847-ben átvette volt gazdája kissé lehanyatlott fűszer- és gyarmatáru üzletét. 1857—62 között sógorával együtt a bukás szélén álló István gőzmalom igazgatását átvéve, öt év alatt azt az ország második legnagyobb és legjövedelmezőbb vállalatává fejlesztették. A malom termékei az 1862. évi londoni világkiállításon díjat nyertek, igazgatóságuk végén a nyugateurópai piacokat is meghódították és rendszeresen szállítottak lisztet Argentínába is. Csanak József ötödmagával jár a londoni kiállításon, útibeszámolóit az itteni lap is közölte, hazatérőben Párizsban a vendéglőben valami finom sárgadinnyét szolgáltak fel, s ő nem restéit kimenni a konyhába, hogy a magját elkérje. A ma is álló (Arany J. u. 1.) házának tervét Ybl Miklós tervező irodája készítette, házában minden Debrecenben járó művész, így Izsó Miklós is vendégeskedett. Nagy udvarában a zsidó üzletfelei részére imaház volt építve, ugyanott állott egy nagy üvegház is. A nagyerdei körúton az általa épített svájci stílusú víllát a második világháború után bontották le, de a Csanak utcában még ma is áll — átalakítva — a saját maga számára épített kerti ház. S a Simonyi út nyugati telkei végében akkor még puszta, sivatagos területet is ő telepítette be szőlővel. Igazgatásuk alatt az István malom 14 holdas kertjét Vass Pállal rendeztették, a hűtővizet tároló tó környéke és a cári hadsereg által 1849-ben ágyúállásoknak összehordott halmokat fákkal, bokrokkal és virágokkal ültették be, és a közönség részére is megnyitották. Ma ez az ifjúsági park, az ekkoriban ültetett akácfákat 1956 után felparcellázott telkek tulajdonosai vágták ki. A Csokonai szobor létesítéséhez — sógorával együtt való hozzájárulásukról, amihez igazgatói jutalékukat ajánlották fel, s ami nélkül a szobor elkészítésére a megbízást nem igen adhatták volna ki, már előbb szólottunk.