Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Angyal László: Elnöki zárszó az emlékünnepségen
Nem kis erőfeszítést jelent a meglevő zöldterület magas szintű fenntartása. Különösen fontos a technikai, műszaki alap megteremtése, a jól szervezett társadalmi munka segítésére. örvendetes, hogy a zöldfelületek városformáló, városkép alkotó jelentősége egyre nagyobb szerepet kap a rendezési tervek kidolgozásánál és felülvizsgálatánál Debrecenben és a megye településeiben. Vitathatatlan, hogy az épületek között összekötő kapcsot jelent, a jól tervezett és megvalósított zöldfelület. Valljuk és ezt itt is hangsúlyozták, hogy a külföld példájára nálunk is igénylik a természeti értékek együtthatását az építészeti alkotásokkal. Ezáltal nemcsak színesebb a környezet, de emberibb, otthonosabb is a városkép. A ma embere, elsősorban a városlakó leküzdhetetlen vágyat érez a zöldkörnyezet iránt. Már 7 évvel ezelőtt, általam is megfogalmazásra került, hogy a levegő tisztaságának további javítására, a zaj-, rezgésártalmak csökkentésére sokkal nagyobb ütemű fásítási programot kell megvalósítani. A meglevő erdőket, fasorokat, ligeteket nagyobb védelemben kell részesíteni. Az erdőt a legjelentősebb természetes porszűrőnek tekinthetjük. Egy hektár erdő kb. 30—70 tonna port képes a levegőből lekötni, évente többször is. A másik igen nagy jelentőségű tulajdonsága az erdőnek az oxigéntermelés. A légkör oxigénkészlete kimeríthetetlennek látszik, mégis fel kell figyelni arra, hogy egyes becslések szerint az emberiség olyan állapothoz közeledik, amikor már több oxigént fogyaszt, mint amennyit a zöld növényzet termel. A fák, az erdők különösen alkalmasak a stresszhatás ellensúlyozására. Toffler, a Korel Egyetem szociológia professzorának megállapítása szerint. Mégis sokszor meggondolatlanul irtják a nagyvárosok közelében levő fákat, erdőket, hogy helyet adjanak különböző műszaki létesítményeknek, vezetékeknek, kő- és betonrengetegnek. Pedig a lombok, virágok nemcsak esztétikailag teszik élővé az aszfaltból, betonból, üvegből épített rideg környezetet, hanem felszívják magukba az el nem égett szénhidrogéneket és azokat feldolgozva, oxigént termelnek. A fák nélküli utcában három-négyszer annyi por és korom kavarog, mint a „zöld utakon". A növényzet azonkívül tompítja a zajt, fékezi a szelet és a nyári forróságban hűtőberendezésként hat. A botanikusok szerint egy 100 éves bükk, amelynek 1600 m' J levélfelülete van, oxigén termelésével sok ember szükségletét fedezi. Egy ilyen fa kivágását csak 2500 fiatal fa képes pótolni.