Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások

elhomályosult, s ennek köszönhető, hogy Harasztiban esküvő után a vőlegény házában a menyasszony ölébe ültetett kislány 2-3 darab kendőbe kötött almát adott át neki. így emlékezett rá 73 éves adatközlőnk.

89 Más irányból is érhette hatás a lakodalmi szokásokat. Egyéb alkalommal dívó és önálló funkcióval rendelkező szokás átkerülhetett a lakodalomba. Jellemző a termőágra emlékeztető vőfélypálca, amelyet a menyasszony többek között egy piros almával és egy szál rozmaringgal díszít fel.

90 Ehhez hasonló a baranyai német esküvőkor a papnak vitt ajándék: szalaggal díszített alma, amelybe rozmaringágat dugtak.

91 Díszes termőág (gr

ana) szerepel a baranyai délszláv lakodalomban,

92 ahol egyébként is szívesen ajándékozgat almát és pénzt a násznagy és a násznép.

93 Különös és társtalan GARAY szentlászlói adata, az, hogy régi szokás szerint a jegyváltástól kezdve a menyasszony házába látogató vőlegény házaséletet élhet választottjával.

9,4 Ez ellene mond a szigorú patriarchális családrendszernek, amit a kórógyi felfogás szintén megerősít. ,,A jegyesség alatt a fiatalok szabadon látogathatják egymást. De nagyon vigyáznak, hogy megőrizzék a másik hűségét."

95 GARAY pontos megbízható leíró adatát nem vonhatjuk kétségbe. A férjhezmenés régi szokásának emlékét őrizte meg a szlavóniai magyarság, ,,ami a Hármas könyvben országos szokásjogon alapult, sőt a Felvidék egyes helyein még a 17. században is széles körben el volt terjedve."

90 Az esküvő időszakáról a drávaszögi lakodalmi alakoskodó-dramatikus játék miatt kell szólnunk. Ez a kedvelt és érdekes színfolt a farsang szellemét sugározza. Arra mutat, hogy régen Drávaszög népe is farsang idején lakodalmazott. A VÁRADY FERENC szerkesztette Baranya-monográfiában a magyar lakodalmak idejéről azt olvashatjuk, hogy farsang első hétfőjén vagy második szerdáján, mindig e két nap valamelyikén van az esküvő."' Az ormánsági Bőközrol a Regélő-ben (1842) azt írják, hogy a lakodalmakat farsangban szokták tartani.

98 A szlavóniai magyarok ettől eltérően leginkább ősszel lakodalmaztak és lakodalmaznak. Karácsonykor egyáltalán nem, farsangban is csak ritkán.

99 Az egyházi regula engedett, ennek következtében már a múlt században bekövetkezett a lakodalmi időszak súlyponti eltolódása. Az anyagi feltételek könnyebb és jobb megteremtése miatt megkedvelték az őszi lakodalmat. A múlt század második felében már ez tapasztalható. A házasságkötésnek általában három időszaka van - írja BAKSAY, a dunántúli, a Duna menti és a Dunán inneni református nép szokásainak kiváló ismerője és jellemzője. ,,Egyik a bárányfarsang, ősszel, mikor a borok kiforrtak, kenyér 89 Hasonló szokást közöl SAROSÁCZ GYÖRGY a délszlávoktól, de ott a menyasszony ajándékozza - egyéb naturáliával együtt - az almát az ölébe ültetett kisfiúnak. SAROSÁCZ GYÖRGY, 1968. 118. 90 BAKSAY SÁNDOR, 1917. III. k. 41. 91 KUSZTER, M. LYGIA, 1939. 61-62. 92 SAROSÁCZ GYÖRGY, 1968. 119. A mohácsi sokacoknál. 93 Vö. SAROSÁCZ GYÖRGY, 1968. 115. 94 Vö. GARAY ÁKOS, 1911. 240. 95 PENAVIN OLGA, 1981. 137. 96 TÁRKÁNY SZŰCS ERNŐ, 1981. 338. „Formulájának ezt tarthatjuk: eljegyzés, jegyesek közti testi közösülés." Uo. : 338. 97 VÁRADY FERENC (szerk.), 1896. I. k. 132. 98 MUNKÁCSY aláírású cikkben: Regélő, 1842. 63. sz. 583. A Vasárnapi Újság (1857) nyomán közölt leírásban a baranyai sokacokról megtudjuk, hogy: „Farsangjuk csak három napig tart, mely alatt minden lakodalom végbe megy, még pedig nagy czeremóniával." RÉSÖ ENSEL SÁNDOR. 1876. 61. Ujabb közlés szerint a drávamenti sokacok ősszel, Katalin napig, a bosnyákok és a mohácsi sokacok télen, karácsony és farsang között lakodalmaztak. SAROSÁCZ GYÖRGY, 1968. ni. 99 PENAVIN OLGA, 1973. 71. Kórógyról GARAYnál ez olvasható: „A lakodalmat november két középső szerdáján szokták tartani." GARAY ÁKOS, 1911. 223.