Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások

bőven, baromfi és vágómarha meghízott. Másik a nagy farsang (vízkereszttől húshagyóig). Harmadik a zöldfarsang (húsvéttól áldozóig)." Majd pár sorral odébb hozzáteszi: „Az őszi lakodalmazások népesebbek, zajosabbak, érdekesebbek már csak azért is, mert ilyenkor történnek a tömeges esketések."

100 A jegyesek háromszori (3 vasárnap) templomi kihirdetésére, az esküvő napjára (szerda) és a lakodalom időtartamára (rendszerint keddel kezdődően több napos) vonatkozó szokások lényegében egyeznek. Az esküvő napját egyházi rendelkezés (1756, 1759) szabályozta.

101 Hasonlóság mutatkozott abban is, hogy az egyházi szertartásra (jegycsere a papnál, esküvő a templomban) külön-külön kísérte el a menyasszonyt és a vőlegényt a család képviselője, rokonsága, ill. a násznép. A szertartás után ki-ki hazatért otthonába. Esküvő után következett a kikérés. Esküvői szokás: Harasztiban szokás - mondotta adatközlőnk, hogy esküvő előtt ajándékot visznek a papnak. Ezzel egyező a kórógyi hagyomány. A lakodalmi naturáliák ajándékozását úgy tekinthetjük, hogy az a pap bére.

102 Esküvőt követő katolikus szokás a Drávaszögből: „Mikor megvolt az esküvő, akkor a násznép körülment az oltáron. Bal felé indulva mentek jobbra. Mindenki, aki a templomba vót. Az oltár jobb sarkába tálcát helyeztek, arra pénzt tettek: ki mit szánt az egyháznak. A menyasszony és vőlegény az oltár előtt megvárta, míg a násznép körülment. Ök lassan indultak kifelé a templomból es a násznép követte. Most is csinálják, hogy egy kis adomány gyűljön össze. A reformátusoknál nem szokás" (Vörösmart — Zmajevac).

103 „A karancsi katolikus esküvő után körüljárták az oltárt. Balról jobbra mentek, az egész násznép. A menyasszony ment elöl, utána a vőlegény. Ököt követte a násznép. Jobb oldalon megvárta üköt a pap, feszületet tartott a kezébe. Mindenki megcsókolta a feszületet" (Karancs - Karanac).

m Mindkét adat a befogadási rítus körébe utalható. A lezárás és megkötés eszméjét kifejező mágikus kör egyik megjelenési formája ez a circumambulatio, amely az emberi élet nagy fordulópontjait kísérő szertartások jelentős archaikus mozzanata.

10j A természet fordulóihoz kapcsolódó jelesnapi szokásokban, kiváltképp az agrárrítusokban, de számos mágikus cselekményekben szintúgy megjelenik. Az idevágó lakodalmi rituspárhuzamok száma meglehetősen nagy, értelmezése pedig külön tanulmányt kíván. Leírásunk földrajzi körében maradva helyénvaló még IfOBLIK (1834) szlavóniai adatára utalni. A menyasszonykikérés hosszadalmas ceremóniája többek között azzal ért véget, hogy a menyasszony ágyát és egyéb hozományát kirakták az udvarra. A násznép zeneszó kíséretében megkerülte az ágyat, utána elszállították a vőlegény házához.

106 A lakodalom az ifjú pár egybekelésének ünnepe, amelyben ugyanakkor a két család erőfeszítése és kölcsönös tisztelete egyaránt kifejezésre jut,

107 ami egyrészt a 100 BAKSAY SÁNDOR, 1917. III. k. 39. 101 A vonatkozó rendelkezéseket ld. PENAVIN OLGA, 1973. 71. és 1981. 136. 102 PENAVIN OLGA, 1981. 138. Az esküvő előtti menyasszonyöltöztetéskor a menyasszony cipőjébe tett egypár krajcár a férj hűségét, esküvőkor a vőlegény bal lábára rálépés a férj szófogadását előmozdító hiedelmi cselekmény volt Harasztiban. Ld. GARAY ÁKOS, 1911. 232. 103 Tibor János 68. é. fm. 104 Id. Ján Mártonné Bóli Mária 73 é. 105 Vö. FERENCZI IMRE, 1965. 5-14. Történeti kontinuitása van a középkori liturgikus eredetű oltárkerülésnek. Innen hagyományozódott, s maradt része sok helyen az esküvői szertartásnak. A szokás liturgikus eredetére vonatkozóan ld. BÁLINT SÁNDOR, 1943. 219. Vö. JUNG KÁROLY, 1978. 107. 106 HOBLIK MÁRTON, 1834. 219. 107 Nagy figyelmet szenteltünk ennek a szőregi lakodalmi leírásunkban. FERENCZI IMRE, 1977. 293-322.