Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
V. Szathmári Ibolya: Egy esküvői csoportkép tablójához
vatalos volt a lakodalmakba. Ennek a hagyománynak az öröklődése révén formáltak jogot a hívatlanok a lakodalmakban való megjelenésre. Tulajdonképpen ugyanezzel magyarázható a lesők aktív közreműködése is a lakodalmi hagyománykörben. A maskurások 15 csoportja a mindenkori fiatal pár ismeretségi köréhez tartozó fiatalokból áll, olyanokból, akik nem voltak annyira jó kapcsolatban, ismeretségben a lakodalmas házzal, hogy meghívják őket. Ezek a fiatalok - a menyasszony korábbi udvarlója vagy a résztvevők valamely ismerőse - mindenképpen el akartak jutni a lakodalomba, hogy lássák és megtáncoltassák ismerősüket. A hívatlanok ezen csoportja, a 3-4 rátermett, fiatal maskurás legény a lakodalomban betöltött funkcióját tekintve közel állt a lakodalomba meghívott, hivatásos tisztségviselőkhöz: hiszen ők is szerepeket tanultak be és adtak elő a lakodalmas közösségnek. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő lfi azon megállapítása, miszerint a lakodalmak a tömeges megmozdulásokon túl alkalmat adtak a „személyiség széles körben való megnyilvánulására" elsősorban az említett hívatlanok és tisztségviselők esetében érvényes. A lakodalmak meghívott vendégéi Berettyóújfaluban igen széles körből kerültek ki. Elterjedt a nagy lakodalmak tartása, mindenki igyekezett „kitenni magáért", még a szegényebb családok is, akik erre az alkalomra összegyűjtöttek legalább anynyit, hogy a lakodalmat megtarthassák. „Az én gyermekem is van olyan, mint a másé, mért ne tartanék neki nagy lakodalmat" szemléleten túl mindig ott volt az egész faluközösség fürkésző tekintete is, mely inspirálta a rendezőket a minden igényt kielégítő lakodalmak megrendezésére. A lakodalomba meghívottak köre több részből tevődött össze. Többségét a családok rokonsága, tette ki, de a meghívásnál ugyanolyan fontossággal bírtak a jó ismerősök, barátok is, mint a rokonsági kör tagjai. A házasságkötési szokáskör egész menete alatt a meghívott vendégek többsége valamely tisztség viselőjévé válik. Ezen tisztségek viselői nagyrészt a rokonsági, illetőleg a baráti, ismerősi körből kerültek ki, de akadtak olyan funkciók is, melynek betöltésére alkalmas személy az említettek körében nem akadt, ezért fizetett tisztségviselőket fogadtak fel. Nem tartoztak egyik csoportba sem azok a személyek, akik társadalmi Tagjuknál, hivatásuknál fogva voltak hivatalosak az egyes lakodalmakba. A rokonsági kör vendégsége a fiatalok másod-unokatestvéréig mindenkor kiterjedt. Ezen a rokonsági fokon túl már a jó ismerősöket, komákat részesítették előnyben a meghívásoknál, akik közül legfontosabb helyen mindenkor a szomszédok álltak. Nem maradhattak ki a meghívottak köréből a fiatalok barátai, barátnői és azok udvarlói, párjai, valamint az örömszülők komjai és azok családjai sem. A házasságkötési szokáskör e két, fentemlített csoportjából a következő tisztségviselők kerültek ki: í7 - a násznagyok - a fiatalok keresztszülői. Berettyóújfaluban a század első évtizedeiben többgyermekes, szegény családoknál szokásban volt az anyagi támogatás reményében vagyonosabb családokat - olykor országos hírű embereket is - kiválasztani a násznagyi teendők ellátására, - a nyoszolyólányok - a fiatalok legközelebbi lányrokonai és a menyasszony barátnői (a képen a menyasszonytól jobbra és balra), - a bokrétás lányok - a menyasszony legközelebbi barátnői, a vőfélyöltöztetők (a menyasszonytól jobbra és balra), 15 A hívatlanok szerepével és funkciójával UJVÁRY Zoltán több tanulmányában is foglalkozik. 1965. 223-238.; 1978.; 1980. 16 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 368. 17 A tisztségviselők funkcióiról ír P. SZALAY Emőke 1971. 37.
