Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Tóth Judit: Az iskolai tananyag folklorizációjához

Ö félj az első vétektől, csak úgy lehetsz ment többektől ! Örömestebb adj, mintsem végy mindenkihez jóságos légy! Pirongatásnak ne örülj, hanem minden rosszat kerülj ! Rossz szót ha hallasz másoktól, el ne tanuld azt azoktól ! Semmi rútat ne mondj, ne tégy, csinos, gondos, szemérmes légy! SZabadosban el ne merülj, tilalmas örömet kerülj ! Testvéredet szívből szeresd, a szép egyezséget keresd! L/tálj lopni, senkit ne csalj, és talált jószágot kivallj ! Ünnepeidet megszenteld, fiad, szolgád erre neveld! Zabolázd indulatodat, kiváltképpen haragodat ! Valamint mérges kígyókat, kerülj minden csábítókat! „Ezek erkölcsi előírások az emberi meg a gyermeki élethez. Nagyon aranyos tételek voltak, egy se volt benne eldobálni való. Minden betűre a magyar ábécé szerint volt egy kivetítve. Ez az Arany ABC." Az adatközlők által leginkább hangsúlyozott része a „cselédekről szóló" (B) versszak. Megemlékezik róluk még az L és az Ü strófája is. Égerszög a századelőn jómódú település volt, viszonylag egységes lakossággal, akik között nem voltak nagyok a társadalmi különbségek. Ezt tükrözi az Arany ABC humánus beállítottsága is. Az Arany ABC-t iskoláskorban megtanulták, de a felnőttek külön választják azokat a részeket, amelyek a gyermekeknek szólnak ( Cs D I K N P stb.) azoktól, amelyeket magukra nézve is kötelező érvényűnek fogadnak el (B F T U Ü Z stb.). „Ebbe benne vót minden. Egy életre egy embernek a magatartása, minden meg vót benne fogalmazva. Bé: Bán) a házi cselédekkel éppen úgy, mint emberekkel! Hát nem szép megfogalmazás? A cselédekkel nem mindenki szépen bánik. Mö: Menj az utcán szépen, folyvást. . . - ez a gyerekeknek vót. Egy diktálta hangosan, a többi meg fújta. De nagyon szép ritmusa vót. Mondom, egy magatartás-szabály, a születéstől kezdve egész élete végéig. Tehát ez az arany ábécé valósággal így nevelt embert a gyerekből." (53 éves ref. férfi)