Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

csoportra osztotta fel a közmondásokat. Eszerint vannak oppozíciós és nem oppozíciós struktúrák. A nem oppozíciós szerkezetek hasonlóságon, azonosságon, paralelizmuson vagy ok-okozati összefüggésen alapulnak. Az oppozíciós struktúrákat antitézis, kauzalitás, szemantikus antonímia, alternatíva vagy preferencia építi fel. Azt kellene feltárni a kutatóknak alapos elemzések során, hogy ezek közül melyik és milyen mértékben jellemzi egy-egy nép közmondáskincsét. Fontos szempontokat vetett fel a szerző, de önmagukban ezeknek a struktúráknak a feltérképezése még nem elegendő egy konkrét nemzetközi szisztéma felállításához. Élénk nemzetközi visszhangot keltett PERMJAKOV óriási anyagon és eredeti koncepción (szemiotikái-szemantikai) alapuló rendszere.

6

,

7 Az 1978-as tanulmánykötetben régebbi elképzeléseit részben módosította, részben újabb szempontokkal egészítette ki.

8 Eszerint a tárgyi-tematikai elemek rendszere és ezen elemek logikai konstrukciója olyan két egymásra vetíthető rendszer, melyeknek metszéspontjaiban elhelyezhetők a megfelelő proverbiumok. Bizonyára sokat mondhat ez a rendszerezés is, de alkalmazása kissé nehézkes, többek között azért is, mert a tematikai elemek a konkrét szövegből absztrakció útján emelhetők ki. Ez az absztrakció meglehetősen támpont nélküli. KRIKMANN észt kutató szerint

9 nem is lehet meghatározni a közmondások témáját, mivel a bennük rejlő általánosítható információ nem állandó, hanem szituációhoz kötött. Csak adott szövegkörnyezetben (beszédhelyzetben) dönthető el, hogy milyen gondolati mag kap hangsúlyt az elhangzó közmondásban. M. KUUSI finn parömiológus szerint

10 olyan óriási a Permjakov által felvázolt rendszer, hogy nehezen körvonalazható. Még így is kimaradnak azonban belőle egyes proverbiumok. Ö csak egy részrendszert dolgoz ki azokra a közmondásokra, melyekben a mennyiségi viszonyok szembeállítása kapja a főhangsúlyt. Ez az osztályozás is szövevényes és beláthatatlan. Ujabb szempontokat vetett fel a proverbiumok vizsgálatában a transzformációs grammatikai elmélet. Nem sikerült átfogó rendszert alkotni ezzel sem, nem is célja egyelőre a kutatóknak, de kitágítja a szemléletet, s más oldalról világítja meg a közmondások szabályszerűségeit. Két ilyen jellegű elméletet olvashatunk az említett gyűjteményben,

11 közülük itt csak az egyikről szólunk részletesebben. Dolgozatunk megírásának elsősorban az a célja, hogy CSERKASZKIJ transzformációs elméletét ismertessük, s ennek az elméletnek a fényében megvizsgáljuk a magyar adatokat. CSERKASZKIJRA hatással volt a szemiotika, a transzformációs grammatika és a funkcionalizmus is. Ezek ötvözésével próbált választ adni a proverbiumok néhány izgalmas kérdésére. Induljunk ki a szerző műfaji definíciójából! CSERKASZKIJ javaslatára terjedt 6 PERMJAKOV, G. L. : Izbrannie poszlovici i pogovorki narodov Vosztoka, Moszkva. 1968. 7 PERMJAKOV, G. L. : Ot pogovorkic do szkazki, Moszkva. 1970. 8 PERMJAKOV, G. L. : O szmiszlovoj strukture i szootvetsztvujusej klasszifikacii poszlovicsnih izrecsenyij In.: Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva. 1978. 105-134. 9 KRIKMANN, A. A.: Nyekotorie aszpekti szemanticseszkoj nyeoprcgyeljonnosztyi poszlovici, In.: Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva. 1978. 82-103. 110 KUUSI, M. : K voproszi mezsdunarodnoj szisztemi poszlovicsnih tipov In. : Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva 1978. 53-81. 1. 11 a, CSERKASZKIJ, M. A.: Opit posztroenyija funkcionalnoj modeli odnoj csasztnoj szemioticseszkoj szisztemi (poszlovici i aforizmi) In.: Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva. 1978. 35-52. 1. b, ZSOLKOVSZKIJ, A. K.: K opiszanyiju virazityelnoj sztrukturi paremij In.: Paremiologicseszkij szbornyik, Moszkva. 1978. 136-161. 1.