Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Hankóczi Gyula: Dudák és dudások Mezőkövesd környékén

1 Í 4. kép. Részlet abból a levélből, mellyel Vékony Jánost meghívták a Magyar Rádióba tele is készült (4. kép.), így dudálása ma is meghallgatható a Pátria lemezeken. Du­dáit maga készítette, néhányat el is adott közülük. 1929-ben vagy 1930-ban játszott utoljára lakodalomban, ezután már csak otthon vette elő hangszerét a család fiatal­jainak szórakoztatására. 84 éves korában halt meg Mezőkövesden. Szihalom dudása Farkas Mátyás, kisa, földműves. Fémsípszárú dudájának megszállottja volt, any­nyira, hogy még családtagjait is csúfolták miatta. Ez okozta hangszerének pusztu­lását is. Ö maga századunk első évtizedében halt meg. Tard ismeretlen nevű du­dása a 19. század utolsó éveiben még muzsikált falujában, fújtatós dudája mellett olykor dalra is fakadt. Társadalmi helyzetére nézve : „parasztember volt a maga há­zánál." 4. Mezőkövesden a kutyaduda mindenekelőtt lakodalomban, leánynézőben, ké­rőben, olykor eljegyzésen; karácsonyi bálban, újévi köszöntéskor, 8 a farsangi ivó­ban, valamint a fonóban játszott. Az általunk megfigyelhető időszakban a duda már nem a teljes lakodalom, hanem csak az úgynevezett lánylakzi, azaz a lány házánál tartott vigalom hangszere. A fiú, pontosabban a vőlegény házánál ezzel egyidőben már cigánybanda vagy rézfúvós zenekar szolgáltatta a zenét. A dudásnak rendsze­rint a menyasszony búcsúztatásának idejére kellett megjelennie az illető háznál. Ott elfoglalta helyét a kemence padkáján, s a búcsúztatás után, másutt az esküvő vé­geztével s a vendégsereg megérkezése után kezdett muzsikálni. A mezőkövesdi idős emberek azt emlegetik leginkább, hogy dudásaink a padkán állva olyan hévvel ver­ték az ütemet a lábukkal, 9 hogy a mulatság után bizony tapasztani kellett. Az álta­8 HERKELY K. 1939. 36. 9 Vö.: CSILLÉRY K. 1951. 67.

Next

/
Oldalképek
Tartalom