Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Barna Gábor: Népi csillagnevek és hagyományai a Hortobágy vidékén
dúböszörményben azonban az idősebb emberek, köztük a pásztorok is, 20-30 évvel ezelőtt csak Hadak útja néven emlegették. 12 A balmazújvárosi katolikusok körében Szalmaszórás néven is ismert, mert alakja, képe - mint mondják - emlékeztet a gabona behordásakor az útra szóródott szalmára. A Galaxisnak néhány Hortobágyszéli településen: Hajdúhadházon és a Hortobágyon, 13 valamint Debrecenben a régebbi elnevezése Országútja volt. A hortobágyi és debreceni hagyomány egy „Bíró Nagy Sándor debreceni hősvitézről" beszél, aki az Országútján keresztülment. 14 Tiszafüreden (Szolnok m.) a Tejút (Galaxis) még a népmesékbe is bekerült. A mesében szereplő öregasszony „vénebb volt az országútnál (ti. a Tejútnál), a Sántalyánnak akkor még ép volt a lába (Sirius, BG.), amikor ő született." 15 A Tej útnak or~ szág-út neve megtalálható a tájszótárak szerint Heves megyében is. 16 A Galaxis más Hortobágy környéki településen: Nagyiván, Kunmadaras, Karcag és Kaba népénél és pásztorai között csak Tejút néven ismeretes. De így emlegetik a többi nagykun településen és a tiszazugi falvakban is. Nagyivánban töredékeiben még él az a hagyomány, amely szerint a Tejút nagyon régen egy híres hadvezérnek volt az útja. A Szatmár megyei Szamosháton a „néphit szerint a magyarok a tejút irányában jöttek Ázsiából. Más változat szerint a cigányok ott hullajtották el a lopott polyvát." 17 A Cygnus csillagképet a Hajdúszoboszlón élő juhászok Keresztcsillag néven emlegetik. Megfigyelésük szerint mindig „az országút (Galaxis) mentén jár". 18 E csillagra más tiszántúli településről nem jegyeztünk le adatokat. Csillagnak véli és úgy is nevezi a Hortobágy vidéki, tiszántúli ember a Föld vonzáskörébe bekerült, s a légtérben elégő meteorokat. Közismert nevük hullócsillag. A nagyiváni és a kunszentmártoni (Szolnok m.) katolikusok szerint különösen augusztusban lehet sok hullócsillagot látni. Egy-egy csillag lehullása, amely fényes csíkot hagy a sötét égbolton, azt jelenti, hogy akkor szabadul meg egy lélek a tisztítótűzből. A kunmadarasi reformátusok szerint hullócsillagot főleg nagy szárazság idején lehet megfigyelni. Az itteni hiedelem szerint, amely azonban általánosan ismert a magyar nyelvterületen, minden embernek van egy csillaga, s ha az lefut az égről, az az ember meghal. Ha a hullócsillag halvány, akkor asszonyféle, ha fényes férfi, ha pedig kicsi, akkor gyermek hal meg, tartja a berettyóújfalui képzet. 19 Ugyanitt azt mondják, ha egy gyermek születésekor az égről „lefut egy csillag, (a gyerek) hamar meghal". 20 Ezt a hiedelmet használta fel Halottlátók című versében a bihari Sárrét költője, Nagy Imre, amikor azt írja: Azt hiszik, hogy halott vagyok, mert csillagot láttak esni. Őseim sírjára esett, s elkezdett ott derengeni? 1 12 A Hortobágy-környék népéletének, a pásztoréletnek kiváló kutatója, TIKOS Béla szerint némelyik pásztor nem tudta még az 1950-es években sem, miről van szó, amikor a Tejút elnevezést hallotta. TIKOS Béla kéziratos anyaga megtalálható a DENIA. 1417 lelt. szám alatt. 13 BEKE Ödön: Szókincs és néphagyomány. Ért. a Nyelv- és Széptudományi Osztály köréből. Budapest, 1948. 5. 1. 14 HERMAN Ottó i. m. 624. 1. 15 BEKE Ödön i. m. 1941-42. 9. 1. 16 SZINNYEI József (szerkesztő): Magyar tájszótár II. Budapest, 1897-1901. 23. 1. 17 CSÜRY Bálint i. m. II. kötet 378. 1. 18 MÁLNÁSI Ödön i. m. 60. 1. 19 SÁNDOR Mihályné i. m. 230. 1. 20 SÁNDOR Mihályné i. m. 211. 1. 21 NAGY Imre: Halottlátók (részlet a versből). In: Tücsök a máglyán. Budapest, 1976. 78. 1. 814