Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Barna Gábor: Népi csillagnevek és hagyományai a Hortobágy vidékén

bán (Hajdú-Bihar m.) pedig általában csak Kaszás néven ismerik. A kunmadarasi hagyomány azt tartja, hogy amikor a Kaszáscsillag nyáron feltűnik, akkor kell kezdeni az aratást, mert utána a búza szára már nagyon törik, túlérett lesz. A kaplonyiak szerint a Kaszás csillag olyan, mint egy kasza nyelestül. A berettyóújfalui (Hajdú-Bihar m.) hagyomány pedig arról tájékoztat, hogy a bábák régen a szülés alatt nézték a csillagos eget. S ha a „Kaszáscsillag le van fordulva, (a gyereknek) rossz sora lesz".

7 Kaszáscsillag az Orion neve a Szamosháton is.

8 Az Orion csillagképpel legtöbbször együtt említik a Canis major a-val jelzett csillagát, a Siriust. Ennek népi neve a vizsgált területen Sánta Kata vagy Sánta Kati. A név egyik magyarázata szerint (Debrecen, Kaba) azért sánta, mert sűrűn pislog, repdes és mozog. A nagyivániak szerint a Három Kaszás után Kati viszi a reggelit. A hajdúszoboszlói pásztorok úgy mondták, hogy a „három kaszás után pislogva igyekszik Sáíjta Kati, de akárhogy is billeg, sohasem tudja az ételt átadni nekik".

!J A tiszafüredi (Szolnok m.) és a karcagi népi magyarázat is a kaszásoknak ételt vivő Sánta Katiról beszél. A kabai hagyomány szerint Sánta Kati marokszedő a kaszások után. A mezőkövesdi népi etimológia a két elemet összekapcsolja, s azt mondja: „a Sánta lány a Kaszás után a marokszedő, s billeg az étellel a kaszások után."

10 Balmazújvárosban és Hajdúböszörményben (Hajdú-Bihar m.) Félkenyér néven említenek egy csillagképet, amely a pásztorok megfigyelése szerint a Nagygöncöl (Ursa major) rúdja végéhez áll közel. Itt három-négy csillag áll félkör alakban, amely a félbevágott nagy búzakenyérre emlékezteti a szemlélőt. Ez a csillagkép valószínűleg a Draco néhány csillaga lehet. Tiszaszőllősön egyesek P . . acsillag néven említenek egy csillagképet, amely több csillagból áll, s szabályos rombusz alakot zár be. A pásztorok magyarázata szerint ez esetleg a Camelopardalis néhány csillagára vonatkozhat. A Hajdúböszörményben említett Gáspárcsillag közelebbi meghatározása szintén nem sikerült. Az ugyancsak a hajdúböszörményi pásztorok által ismert Esőcsillag, ha halványan világított, akkor esőt vártak. Helye a csillagos égen bizonytalan, valahol a Perseus környékén található. A Hajdúság északi részén, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Büdszentmihály (Tiszavasvári) környékén Ökörkereső csillag néven említenek egy csillagot. A pásztorok és a parasztemberek tapasztalata szerint ez kb. éjjel három óra tájban tűnik fel a keleti égbolton. Szántás idején ez a csillag figyelmeztette a béreseket, hogy indulni kell a legelőre kicsapott ökrökért. Innen származtatják a nevét is. Nagyivánban valószínűleg ugyanezt a csillagot Ökörlopó csillag néven említették. A népi etimológia szerint azért, mert a csillag feljöttekor lopták a betyárok az ökröket a gulyáról. Ugyanekkor indultak a béresek és a gulyások megkeresni a tilosban legelő ökröt, mert lassan már hajnalodott és benépesült a határ.

11 A Tejút (Galaxis) a Hortobágy környéki és a nagykunsági településeken és a pásztorok között is közismert csillagkép. Általában Tejút néven említik, amely egyúttal a csillagkép magyar köznyelvi megnevezése is. Balmazújvárosban és Haj7 SÁNDOR Mihályné: Egy bihari parasztasszony hiedelmei. Folklór Archívum 4. Budapest, 1976. 211. 1. 8 CSÜRY Bálint i. m. 462. 1. 9 MÁLNÁSI Ödön i. m. 60. 1. ic BEKE Ödön: Régi és ritka szavak a Dunántúlon. Dunántúli Szemle Könyvei 186. Klny. 194142. 9. 1. Ii A csillag lokalizálása nem sikerült. HERMAN Ottó szerint a Venus. Vö. : HERMAN Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. 627. 1.