Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Barna Gábor: Népi csillagnevek és hagyományai a Hortobágy vidékén

néven emlegetik a Szamosháton.

3 A kunmadarasi és nagyiváni (Szolnok m.) pásztoroktól, de a másutt - pl. Kaplonyban, Kunszentmártonban (Szolnok m.) - is hallható magyarázat szerint a Göncölszekérnek négy kereke és három csillagból álló görbe rúd\a van. A rúd törési pontján levő csillag mellett halványan látható egy kisebb csillag, amelyet Nagyivánban a pásztorok Kisbéresnek, Béresnek, Kis magyarnak neveznek. A kaplonyiak tapasztalata szerint a Göncölszekér különösen akkor látható jól, ha sűrű csillagos az ég. A pásztorok általános tapasztalata szerint - s ennek részleteire később még visszatérünk - amikor a Göncölszekér rúdja lefelé fordul, akkor van éjfél. A hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar m.) pásztorok hagyománya szerint a Göncöl csillagkép hat ökörből és egy béresből áll. Az éjfélt pedig nem a csillagkép rúdja, hanem egy utána feltűnő, név nélküli fényes csillag mutatja/' A balmazújvárosi és a nagyiváni pásztorok ismerik a Kisgöncölt is (Ursa minor), amely nem tartozik a közismert csillagképekhez. Nem ismerik pl. a Szamosháton sem.° A nagyiváni hagyomány szerint a Kisgöncöl a Göncölszekér után jön az égen. Az égtájak szerinti tájékozódás, az északi irány megkeresése a Göncölszekér alapján általánosan ismert mind a Hortobágy vidékén, mind a Nagykunságban és a Tiszazugban. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a Sarkcsillagot nem mindenütt említették.) Tiszaszőllősön (Szolnok m.) egy mondókát is lehet hallani a Göncölszekértől és az azt követő csillagképekről: Göncölszekér, görbe rúd, Sánta Kati, Fiastyúk. Elképzelhető, hogy ez a mondóka kalendáriumok, tanulást megkönnyítő iskolai vers alapján vált ismertté. A hajdúhadházi (Hajdú-Bihar m.) pásztorok tapasztalata szerint a Fiastyúk (Pleiades) július 15-20-ig jelenik meg minden éjszaka az égen. A dinnye szerintük addig nem is nő, a Fiastyúk rúgja széjjel, mondják. Nagyivánban pedig a dohány növekedését hozzák kapcsolatba a Fiastyúkkal. (Mivel a nagyiváni paraszti gazdaságokban, háztájikban a dohány csupán egy-két évtizedes múltra visszatekintő növény, valószínűleg a hagyományban egy másik növény szerepelhetett korábban.) Szerintünk a Fiastyúk húzza föl a dohányt, azaz növeszti. A nagyivániak és a balmazújvárosiak szerint tehát a Fiastyúk nevű csillagkép még augusztusban, a dohány növekedésekor, sőt még az őszi hónapokban is látszik. A Szatmár megyei Szamosháton pedig a tengeriről mondják, hogy „akkor kezd nőni a málé, mikor a fiastyúkot meglátja". Vagyis tavasszal, amikor a Fiastyúk csillagzat feltűnik az égen.

0 Balmazújvárosban a késő éjszakába nyúló társas munkákat, mint pl. ősszel a kukoricafosztás, a Fiastyúk feljöttével hagyják abba. A házigazda ilyenkor (az elmondás szerint kb. éjjel 2 órakor) megköszöni a fosztásban segítőknek munkáját és azt mondja: Már nagyon fent kaparász a Fiastyúk, hagyjunk holnapra isi A Kaszáscsillag (Orion) a karcagi (Szolnok m.) pásztorok szerint hat csillagból áll, a balmazújvárosiak szerint pedig hétből. A négy szélső csillag a kaszáló határát jelzi, a tábla közepén pedig a három kaszás kaszál. A nagyiváni pásztorok szerint a Kaszás három csillagból áll, s L betű alakú csillagképet formál az égbolton. A Kaszáscsillagot Hajdúszoboszlón Három kaszásnak, hívják. Debrecenben és Ka3 CSÜRY Bálint i. m. 332. 1. 4 MÁLNÁSI Ödön: A régi magyar juhászat I. A szoboszlói juhász. Budapest, 1928. 60. 1. 5 CSÜRY Bálint i. m. 6 CSÜRY Bálint i. m. 289. 1.