Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Barna Gábor: Népi csillagnevek és hagyományai a Hortobágy vidékén

BARNA GÁBOR NÉPI CSILAGNEVEK ÉS HAGYOMÁNYAIK A HORTOBÁGY VIDÉKÉN A tiszántúli, a Hortobágy-vidéki és a nagykunsági magyar nép természetismerete áz elmúlt évszázadok során a hagyományok, a tapasztalati tudás, valamint az iskoláztatás és a tömegkommunikációs eszközök révén közvetített természettudományos új ismeretek ötvöződéséből alakult ki. Alakulása, formálódása napjainkban is tart. Vonatkozik ez a megállapításunk az égitestekről, a csillagos égről szóló népi tudásra, népi hagyományra is. A csillagokra vonatkozó ősi képzetek, hagyományos ismeretek kisebb-nagyobb részét az idősebb korosztályok ugyan még ismerik, tapasztalatunk szerint azonban legépebben a parasztság egy bizonyos rétegénél, a pásztoroknál őrződtek meg. Ennek az az oka többek között, hogy a pásztorok - még századunkban, napjainkban is - nyájaikat a településektől távol fekvő legelőkön, pusztaságokon őrizték ill. őrzik. Itt nem csak módjuk és idejük, hanem gyakran szükségük is volt a csillagos ég megfigyelésére. Ennek során nemcsak új tapasztalatokat szerezhettek, hanem ellenőrizhették a másoktól, idősebbektől hallott, közvetített, s gyakran ősinek tekintett hagyományt. A pásztorság a Tiszántúl nagykiterjedésű legelőterületein, a Hortobágy környékén és a Nagykunság vidékén volt különösen nagy létszámú réteg. Az alábbiakban e réteg csillagos égről szóló hagyományait, jelenlegi tudását ismerhetjük meg. Esetenként kitekintünk a közeli borsodi, szatmári területekre is. Párhuzamokat azonban távolabbi területről nem keresünk.

1 Az Esthajnali csillag (Venus) általánosan ismert nemcsak a pásztorok, hanem a tiszántúli mezővárosok földművelő lakossága körében is. Ez az első csillag, amely naplement után feltűnik az égen. Éppen ezért napjainkban is az egyik legismertebb csillag. Balmazújvárosban és Nagyrábén (Hajdú-Bihar m.) Zsidócsillagnak, Nagyivánban (Szolnok m.) pedig Sábeccsillagnak is mondják. Az elnevezésre azt a magyarázatot adják, hogy a Venus feljötte után a zsidóknak vallásuk szerint semmit sem lehetett csinálni. A nádudvari (Hajdú-Bihar m.) reformátusok hagyománya azt mondja, hogy a nagypénteki böjt csak az Esthajnalcsillag feljöttéig tartott, utána már nyugodtan ehettek. Esthajnalcsillagnak nevezték e csillagot a Szamosháton is.

2 A csillagnak a Szatmár megyei Kaplonyban (Capleni, Románia) Esti csillag a neve. Miután itt a lakosság egy része megmagyarosodott német, e név lehet az Abendstern tükörfordítása is. Ugyancsak közismert csillagkép a Göncölszekér (Ursa major). Göncöl-szekere 1 Szükséges ez azért, mert vidékünkről nagyon kevés ide vonatkozó anyagot ismerünk. A pásztoroktól származó adatoknál mindig a pásztor mai lakóhelyére utalok. A nagyarányú pásztormigráció révén azonban ezek az ismeretek nagyobb területen is elterjedhettek, ill. azonosak lehettek és lehetnek. 2 CSÜRY Bálint: Szamosháti szótár I. Budapest, 1935. 244. 1.