Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bartha Elek: Adalékok a görögkatolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához

csára, távolabbról pedig a bibliai kenyér megtörésére utal az a szokásmozzanat, amikor egy kalács darabjaiból a tor valamennyi vendégét részesítik. A kaláccsal, kenyérkékkel történő megvendégelés a magyar görög katolikusok között a legtöbb helyen a halottakról évi öt alkalommal tartott szombati megemlékezéssel, a halottak szombatjával kapcsolódott össze. Hajdúdorogon az ezekre a napokra sütött kis kalácsokat (pávosz, pausz) nagy zajdákban vitték a templomba, majd a szentmise után szétosztották a szegények között. A század legelején még Máriapócson is megvolt ez a szokás: a zsemlenagyságú kalácsokat az oltár mellett álló kosárba gyűjtötték, majd a mise végeztével a szegényeknek adták.

22 Ahol a megvendégelés valamilyen formában fennmaradt, az utóbbi évtizedekben egyre inkább a felajánlás jellegét öltötte, s inkább a pap, az egyház támogatására szolgál. Nyírbélteken, Piricsén (Szabolcs m.) kevéssel ezelőtt még a pannichidákra lisztet, tojást, kalácsot vittek a papnak. A kalácsosztás megtalálható a halottak húsvétjának hagyománykörében is. Pocsajon (Bihar m.) a húsvét utáni vasárnapon a temetői szertartás után a síroknál kaláccsal és pogácsával kínálták az arra járókat, főként gyermekeket. Az öregek még az elmúlt évtizedben is ez alkalommal kalácsot fogyasztottak a temetőben. A szokás emléke ekkor még élt Vértes (Bihar m.), Bedő (Szabolcs m.), Álmosd (Bihar m.) idősebb lakosságának emlékezetében is.

23 Máriapócson húsvét után két alkalommal is szenteltettek kalácsot. A parasztázra. vitt kalácsba (parásztás kalács) kereszt alakban négy szál gyertyát szúrtak, amelyek a szertartás alatt égtek. A kalácsot az ugyanakkor szentelt kollivával együtt végül szétosztották a hívek között. A halotti kalácshoz kapcsolódó másik jellegzetes szokásmozzanat a kalács szertartásos emelgetése és megérintése. Az említett máriapócsi hagyomány alkalmával a parasztáz végeztével a kalácsokat a beléjük fészkelt gyertyákkal a hívek emelgetni kezdték, s mindenki igyekezett azokat megérinteni. A szokás itteni fennmaradásának kedvezett, hogy ezt a Máriapócsra zarándokló ruténok és románok is gyakorolták a kathizmálion megismétlése mellett, az ószövetségi ételáldozatok mintájára. Akik az elhunyt hozzátartozói közül magához a kenyérhez nem férhettek hozzá, igyekeztek legalább az emelők kezét megérinteni, s így részt venni a felajánlásban.

24 A kalács, kenyér felemelésére, a panagia-emeléste. korábban a szerzetesházakban minden ebéd után sor került, sőt az eucharisztikus liturgiában is az átlényegülés és a Szentlélek segítségül hívása után. A pap Szűz Mária nevének említésekor fölemelt egy kenyérdarabkát, s az antidór-osztáskor kiosztandó kenyerek közé helyezte.

25 A szokás máriapócsi jelenlétét így inkább az ottani bazilita rendháznak tulajdoníthatjuk - annak ellenére, hogy ott a panagia-emelést századunk elején már nem gyakorolták -, mintsem az idegen zarándokoktól való átvételnek.

26 A halotti kalács emelgetésére Hajdúdorogról is vannak adataink. Temetés után a halottas háznál emelgetni kezdtek egy nagyobb kalácsot, amelybe három égő gyertyát tűztek. Mindenki odament hozzá, s igyekezett megérinteni. Ugyanez játszódott le a karácsony éjféli kenyéráldás után is. A halotti kalács hagyománykörének számos eleme tevődött át magának a kalács-szentelménynek háttérbe szorulása során a húsvéti szentelt pászkára is. Ilyen, a fentebbiekkel analóg szokás a húsvéti pászka szertartásos fölemelése. Ópályi (Szatmár m.) leányok a pászkát a fejük fölé emelgetik, amiközben ezt mondogat22 BÉRES András 1973. 354. 23 BÉRES András 1973. 353.; a szokás XVIII. századi előfordulásához lásd: BÉRES András 1973. 24 de MEESTER, Placidus P. 1935. 140. 25 de MEESTER, Placidus P. 1935. 140. 26 BARTHA Elek 1981. 354-