Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bartha Elek: Adalékok a görögkatolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához

A pászka ötelemű díszítményét Máriapócson is a szent sebek emlékével hozzák összefüggésbe. Ugyancsak az öt seb tiszteletére a veléteí (Ugocsa m.) gazda a pászka aljából annak megszegése előtt öt darabot kivágott, s a család ezeket eltéve szentelményként tisztelte.

17 Az Ung-vidéki és a dél-nyírségi görög katolikus néphagyomány is tud arról, hogy a hazavitt pászkából korábban kereszt alakban négy darabot kivágtak. Ezeket Nyírbátorban (Szabolcs m.) a szarvasmarhának adták, a morzsákat pedig az aprójószág kapta. Az állatoknak csaknem mindenütt adnak a pászkából. Az öt szent seb szimbolikája a pászka fölvágására is átterjedt. A nyírgyulaji (Szabolcs m.) görög katolikusok a pászka aljára késsel öt keresztet rajzolnak a megszegés előtt. A szélére négy kisebbet, közepére egy nagyot, amely a többit átéri. Nem nehéz itt a pászka felső része díszítményeinek párhuzamára rábukkanni. Görög katolikus népünk korábban a pászkával és szentelésével kapcsolatban több mozzanatnak is nagy jelentőséget tulajdonított. Végardón úgy tartották, aki a legnagyobbat viszi szenteltetni, az a legjobb háziasszony. Veléte asszonyai akkora pászkát sütöttek, hogy nem fért ki a kemence száján, meg kellett bontani.

18 Egész görög katolikusságunk körében elterjedt szokás, hogy a szentelés után mindenki igyekszik mielőbb hazaérni. Szabolcsi hiedelem szerint aki elsőnek ér haza, annak tehene adja majd a legtöbb tejet.

19 Rudabányácskán (Zemplén m.), Rakacán (Borsod m.) az asszonyok szaladtak hazafelé a pászkával, mert a legelső a munkában is élen járt. Nyíracsádon (Szabolcs m.) azt tartják, még abban az évben meghal, aki leghátul marad.

20 Ugyancsak általános gyakorlatnak tekinthető a pászkának féregüzésre való felhasználása. A szentelésből hazaérve a gazda vagy a gazdasszony körbeviszi a telt kosarat a ház minden helyiségében vagy a ház körül, hogy a férgek, kígyók eltávozzanak a háztól. Az ukrán eredetű szokás a magyar görög katolikusok között is ismert. A görög katolikusok korábban igen kiterjedt szerepkörű, de már a századforduló óta egyre inkább háttérbe szoruló kenyér-anyagú szentelménye a halotti kalács, a paosz. Készítése és szentelése változatos alkalmakhoz kapcsolódhat, de mindig a halottas szokásokkal, halotti megemlékezésekkel áll összefüggésben. A halotti kalács még ma is sokhelyütt fellelhető hagyományai közül az eddigiekhez hasonlóan csak a legtipikusabb változatokat emelhetem ki. Századeleji adatok szerint a szabolcsi görög katolikusok között általánosan ismert szokás volt, hogy a temetést követő harmadik napon - ez a görög szertartás szerint az első halotti megemlékezés - a gyászmise után az ott megjelent szegények a gyászoló családhoz vonultak, ahol kaláccsal és itallal vendégelték meg őket az udvaron a földre tett tálak körül. Ezt a lakomát említésnek nevezték.

21 Nyírgyulajon a virrasztás megkezdésekor egy kalácsot tesznek a koporsó elé állított kis asztalra, ahol a pap a koporsószentelést végzi. A kalácsba szentelt gyertyát szúrnak. A koporsó beszentelésekor a szenteltvíz a kalácsot is éri, amit a halott kalácsának neveznek. Ezután megkínálják belőle a papot, s a virrasztáson közösen elfogyasztják. Minden jelenlévő kap belőle egy darabot. Rakacán a gyászmisét kérő család még századunk elején is kaláccsal és pálinkával jelent meg a templomban, amiből a szentmise végén megkínálták a papot és a résztvevőket. Minden bizonnyal a halotti kalácsra vezethető vissza a halotti tor vendégeinek kaláccsal kínálása, amely a más keresztény vallásúak között is bevett szokásnak tekinthető. A halott kalá17 BÁLINT Sándor 1973. 300. 18 BÁLINT SÁNDOR 1973. 299. 19 BOROVSZKY Samu én. 170. 20 BÁLINT Sándor 1973. 299. 21 BOROVSZKY Samu én. 166.