Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bartha Elek: Adalékok a görögkatolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához

részére, ahová rendszeresen átjártak szentmisére. Számos faluból, s nemcsak a Nyírségből származó adatok arról vallanak, hogy szívesen vittek haza proszforát Máriapócsról, nagyobb erőt tulajdonítva a kegyhelyről származó szentelménynek. Máriapócson ugyanakkor az antidór-osztásra csak igen korlátozott lehetőségek voltak, hiszen a nagyobb búcsúkra összesereglett, sokszor százezres hivősereg részére ez technikailag nem volt megoldható. Márpedig itt a legtöbb litiás ünnep egyúttal búcsúnap is volt. így a proszforához kapcsolódó hagyományok Máriapócson csaknem teljesen elsorvadtak, s az utóbbi években már csak a misekenyér maradványait osztják szét. Mint említettük, a proszfora zsebkendőben, rongyocskában, papírban való hazavitelének elsődleges célja a szentelményi erő átadása az otthoniaknak. Különösen vonatkozik ez a betegekre, akiket mindig igyekeztek részesíteni belőle. Úgy tartják, „az embert segíti a rossz lélektől való megszabadulásra", az állatot megvédi a betegségtől. Betegség-megelőző célzattal adnak belőle a szarvasmarhának, sertésnek a takarmányhoz keverve. Zempléni görög katolikusok kis rongyba csavarva félős gyermekek nyakába akasztják. Mogyoróskán (Abaúj-Torna m.), Árkán (AbaújTorna m.) a gyermek nyakába három darabot kötnek szemrülesés ellen.

12 Boldogkőváralján (Abaúj-Torna m.) a gyermeket a nyakába kötött proszforával védték a mellét megszívó nor a ellen.

13 Sajátos szerepe van a proszf órának a komlóskai (Zemplén m.) búzaszentelésben. A pap a szertartás végén egy külön erre a célra sütött, négyfelé vágott proszkurát ás el a földbe papirosba csomagolva a négy égtáj irányában. Ez azon a képzeten alapulhat, hogy az egyházi áldást a szentelményi erőnek a közvetlen érintkezés révén megvalósuló átadásával vélik megerősíteni, teljessé tenni." A szokásnak magyar párhuzamai eddig még nem kerültek elő, de a keleti szláv szokáshagyományban számos hasonló példa ismeretes.

í;

' Minden bizonynyal a falu kárpátukrán eredetű lakói hozták magukkal. Bár az antidór is hordoz eucharisztikus vonásokat, szorosabb kapcsolatot mutat a szcntmiseáldozattal a húsvéti ételekkel szentelt kalács, a pászka. A pászka nyelvünkben a keleti egyház szóhasználatának eredménye, a terminológia korábbi elterjedése nagyjából egybeesik a keleti kereszténység jelenlétével ill. annak kisugárzási területével. A pászka közelségét az eucharisztiához a népi gondolkodás is erősen számon tartja. Mind készítésének, mind megszegésének és elfogyasztásának mozzanataiban ott rejlik Krisztus testének szimbóluma; a húsvéti szentelt kalácsot az áldozati kenyérrel analogikus módon gyakran azonosítják. Hajdúdorogon (Hajdú m.) például a pászka alapjául szolgáló lepény népi elnevezése Krisztus teste. Ezt egy négyágú tésztafonattal fogják körül, amely a töviskoszorút jelképezi. A keresztirányban a tésztára kerülő újabb két négyágú tésztafonat jelképezi a keresztet. Az egészet pedig egy kétágú fonattal szegik be, ez a teljessététel. A tészta anyagából díszítés gyanánt rákerülő öt rózsa Krisztus öt szent sebe tiszteletének szól. A vallásos jelképek körét bővíti a szentelésre vitt tizenegy tojás a tanítványok emlékére, akik közül Júdás kimarad. Ugyanitt találkozunk a húsvéti szentelt bor és Krisztus vére azonosításával is.

16 Minden bizonnyal hasonló felfogásra vezethető vissza az a szirénfalvi (Ung m.) szokás, hogy több család az ételszentelés után először evett a pászkából, majd ezt követően vett részt a szentáldozáson. 12 HOPPAL Mihály 1966. 50. 13 BARNA Gábor 1978-1979. 124-125. 14 BARTHA Elek 1980. 82. 15 UJVÁRY Zoltán 1969. 157. 16 MEZŐSI József 1978. 31-32.