Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről
Az archaikus telektípus második altípusa esetében az alapkeret nem biztosított elegendő funkcionális ösztönző erőt a telkek fejlődéséhez. Ez a jelenség a Parton fekvő telkek másik csoportjára lett jellemző. Esetükben az egységesítő-elkülönülés folyamata szintén elérte a tipizálási küszöb szintjét, természetesen más jegyek alapján, így beszélhetünk a továbbiakban egy másik altípusról is, a zsellér-cseléd telek altípusról. A két altípus településnéprajzi vizsgálata az archaikus telektípusra jellemző településnéprajzi folyamat körvonalait rajzolta meg. 28 A zsellér-cseléd telekaltípus fejlődésképtelennek bizonyult, mivel az alapkeret nem változott számottevő mértékben. A paraszttelek-altípus már átalakult, fejlődésnek indult, a megváltozott alapkeret funkcionális ösztönző hatásának eredményeképp. A telkek beépítettségének szintje, differenciáltságának foka egyre emelkedett, illetve javult. Az alapkeret növekvő funkcionális ösztönzőhatást fejtett ki, ekkor szerepe progresszív volt, vele egyenes arányban fejlődött, illetve gazdagodott a telekkép. Az alapkeret felerősödött funkcionális ösztönző erejét nem tudta azonnal követni a tclckkép fejlődése, így pozitív jellegű funkcionális értékrés keletkezett. Az 50-es évektől az alapkeret funkcionális ösztönző ereje csökkent, újabb épületeket már nem emeltek, a differenciálódás folyamata leállt. Az altípusra jellemző telekképek állandósultak, a fejlődés stagnált. A 60-as évektől a családok elöregedése, a fiatalok elköltözése miatt leadják a földterület nagy részét, az állatok számát csökkentik. Az alapkeret ilyen változása már nem ösztönöz a beépítettség szintjének és a differenciáltság fokának emelésére. A funkcionális ösztönző erő gyöngül, illetve megszűnik. A telkek beépítettségének szintje, minősége és a funkcionális követelmény nem egyenes arányban csökkent. A beépítettség szintje és minősége (differenciáltsági foka) állandósult egy 28 Az archaikus telektípus funkcionális-morfológiai vizsgálatát ld. PINTÉR István 1980. 53-68. (kézirat).
