Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Fehér Ágnes: a szomszédság intézménye Tépe községben

aktuálisabb gondjai, a közlekedés stb. E kör tagjai mélyebb kapcsolat kialakítására nem is törekednek, de az adott viszonyt igyekeznek egyenletesen, zökkenőmentesen fenntartani. 3. Ismer ős-bizonyságtevő kör

20 A legfejlettebb forma a szomszédsági kör gyűjtőfogalmában. Tagjai szoros kapcsolatban állnak egymással, kicserélik tapasztalataikat, szolgálatokat tesznek egymásnak. (Az ismerős bizonyságtevő kör lényegében azonos a „mindennapi" szomszédság" fogalmával, megvalósulásával.) A szomszédsági viszonynak két típusa van: a „mindennapi" és az „ünnepi" szomszédság. Az egyénnek és a társadalmi csoportnak egyaránt megvannak az ünnepi és a mindennapi értékei. Az ünnepi értékeket a társadalmi csoport állítja fel tagjai számára. A mindennapi értékek az átlagtagok értékei. A szomszédsági viszonyban dominánsak a mindennapi kapcsolatok, de az ünnepi kapcsolatok azok, melyek látványosan kifejezik, hogy milyen tartós és intenzív az adott szomszédsági kötelék.

21 A „mindennapi szomszédság" komoly szerepet tölt be a család életében, mindennapjainak megszervezésében, a családi háztartás egyensúlyban tartásánál. A gazdasági munkáknál szinte nincs is olyan terület, ahol a szomszédok ne nyújtanának segítséget egymásnak. A népi társasmunkáknak egész sorát megtaláljuk a szomszédsági viszonyoknál Tépén. Tengeriszedésnél összefognak a közvetlen és távolabbi szomszédok, rokonok. Segítenek egymásnak gyümölcsöt szedni, szüretelni, ilyenkor kosarakat, létrákat, egyéb eszközöket adnak kölcsön egymásnak. A házi kertben adódó munkáknál azonban nem szokás igénybe venni a szomszéd segítségét, a munkát itt a család tagjai maguk végzik el. Ha a családtagok nem voltak otthon, a legelőről jövő állatot a tőszomszéd kötötte be, sőt meg is etette őket. A tehén ellésekor, vagy ha valamelyik állat beteg lett, a gazda szólt a közvetlen szomszédnak, aki azonnal a segítségére sietett. A szoros, szinte nélkülözhetetlen szomszédsági kötelék fenntartása főleg a nők esetében figyelhető meg. Az asszonyok több időt töltenek együtt, mint a férfiak, így a kapcsolatok ápolására is több lehetőségük adódik. Szinte természetes szükségletként jelentkezik az, hogy az otthonhoz, a házhoz kötődő, bezártabb életmódot folytató nők egymással beszéljék meg gyakran legintimebb problémáikat, szűkebb, tágabb környezetük legfrissebb híreit. A szomszédasszonyok kapcsolata azonban nemcsak a kerítésen át, vagy a kapuban folytatott beszélgetésekre korlátozódik. A ház körüli munkában, a gyermekek nevelésében is komoly segítséget nyújtanak egymásnak. Régen a kender feldolgozásához kapcsolódó munkák egyes mozzanatai szomszédasszonyi segítséggel zajlottak le. Nagyon népszerű volt a nők körében „dörzsölőbe"

22 menni. (A kender puhítását nevezték dörzsölésnek, innen származik az elnevezés, mely egyben a társas érintkezés egyik formáját is jelöli.) Itt az asszonyok munka közben énekeltek, beszélgettek, tréfálkoztak, recepteket, tanácsokat, ötleteket adtak egymásnak. Tépe községben a rongyszőnyeg szövésének komoly hagyományai vannak még a mai napig is. A szomszédasszonyok közösen végezték az egyes munkaműveleteket. Adatközlőink tájékoztatása szerint az első világháború előtt működtek a faluban fonók, melyek kimondottan lányok, asszo19 ZAMBRYCKA A.-KUNACHOWICZ. 1978. 19-32. 20 ZAMBRYCKA A.-KUNACHOWICZ. 1978. 19-32. 21 ZAMBRYCKA A.-KUNACHOWICZ. 1978. 19-32. 22 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar m.