Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok

ebbe a tanyába is, vót itt a tanya közcpin egy hosszú istálló, mán lebontották. Osztan a sarokban állott egy tinó, az sose feküdt le. Mér? Mer kincs van alatta."'

59 Kék lángok mutatták neki Szent György éjszakáján, hová ásták a kincset. „Masabb ember vót, mint a többi, mer ő aszonta, mindig oda megy, ahun az arany van. Szent György éccakáján soha nem aludt, akkor a határt figyelte, hogy hun vet lángot a főd, mert ott arany van elásva. . . Ott dobbantja fel ő az aranyat."

00 Az arany Szent György napi tisztulása az idősek körében még általánosan ismert, mások is kiültek ilyenkor az árokpartra, várva a kincs fellángolását. Molnár Sándort még hívta is kincset keresni. „Mondta, meglátja a pénzt a fődbe. Engem is hitt pénzt keresni, figyeljem éccaka, hun lángol fel, de nem mertem elmenni. Elment a Szálai, oszt tarka lett, mert akkor csapott fel a láng. A bőr ettül itt-ott megfehéredik. Ma is élnek ilyen emberek, akiknek ettül lett tarka a bőre, csak nem merik mondani."

01 A korábbiakban már említett Sági Mária Tiszaörsön lakó unokájától vettem magnószalagra a következő történetet, melyet még gyerekként hallott nagyanyjától: „Azt mondta, ha vona valaki, aki adna neki egy füstös bikát, meg egy veres kakast, áztat ő Szent György éjszakáján lemészárolná, és akkor éjszaka, a holdvilág ahova süt, éjfélkor, tizenkét órakor, a vér megmutatná, a vért ő szétfolyatná," hogy hol a koporsó. „Azért vágná le a bikát, hogy a vére szétfolyjon, a veres kakas meg amerre repül, azon az oldalon van a kincs . . . Még mindig is csúfoltuk, hogy kéne Pista bácsi a veres kakas, kéne-e a kakas? . . . Hát, ugye, erre oszt nem vót hajlandó egy uraság se, mert uraságoktól kérte ő ezeket, a füstös bikát, meg a veres kakast."

02 Egy adat szerint acéltükörrel is kereste volna a kincset. Ehhez a tükör mellett egy hetediknek született gyerekre volt szüksége. „Én hetedik gyerek vótam, mondta Pista bácsi, hogy én lemehetek a gödörbe. A vasajtótul mán csak egy méterre vótam, oszt odatettem a fülemet a fődre, szinte kattogott a kincs, mint a szecskavágógép. Tükörrel néztem, hallgattam a kincset. Mikor a tükröt felteszik a hetedik gyerek homlokára, ahova a tükör leadja a világosságot, arrul van a kincs. Ez a tükör olyan vót, mint a szemüveg, füle vót, fém kerete. Pista bácsi szerezte be ezt a tükröt . . . Tízéves vótam, mikor vinni akart kincset nézni. A homlokom közepin vót a tükör, láttam is a vasajtót, kiadta. De azután a szüleim nem engedték, hogy folytassa.

03 Ennek az adatközlőnek nagyanyjáról mesélték, aki szintén hetedik gyerek volt, hogy hét éves korában kivitte egy asszony a falu határába, ahol acéltükörrel kerestette vele a kincset.

54 49 Fekete S., 72. é. (1976. febr. 22. - magn. felv.) jo Csontos S., 77. é. (1976. jún. 2. - magn. felv.); Kovács B., 54. é. (1976. febr. 16.) 51 Molnár S., 74. é. (1976. jún. 4.); a 72 éves Fekete S. adatközlőnk fiáról tartják azt, hogy ettől lett tarka a bőre. 52 Nagy Ané, 57. é. (1976. jan. 31. - magn. felv.) 53 Molnár S., 74. é. (1976. jún. 4.) 54 „Nagyanyám hetediknek született gyerek vót, erről az hírlik, hogy hétéves korában acéltükör segítségével meglátja a földbe rejtező kincset. Timonné hozott egy acéltükröt, nagyanyámat kivitte magával a határba, hogy nézzen a földben kincset. A Pistahatalmában meglátta, hogy van három kád ezüst, három kád arany, a gyémántok fel vannak aggatva a főfalra, egy ember van ott, akit a kincs elásásakor öltek meg, az őrzi a kincset. A pénz napnyugatnak van. Az Özeshalomban egy ladik pénz van, azt is meglátta a nagyanyám az acéltükörrel. Gyerekkoromban sorolta mindezeket." (Molnár P. 67. é. - 1975. okt. 2.) A tükrös pénznézésről a XVIII. századi egyik bűnperből is értesülünk, melyet a boszorkánynak tartott Bangó Ferenc és társai ellen folytattak le (SCHRÄM F., 1970. II. 435. 1.). A kincskereső acéltükröt SZÍVÓS B. is leírja (vö.: SZÍVÓS B., 1912. 33. 1.)